Századok – 2012

KRÓNIKA - Beszámoló a „Debrecen 650 éves" című konferenciáról. Debrecen, 2011. május 26-27. (Szabó Tibor) II/503

KRÓNIKA 503 nyok, vizsgálati módszerek számát illetően. Véleménye szerint nőtt a helyi érdeklődés és fogadókészség olyan, első pillanatban „országosnak" tekinthető témák iránt, amelyeknek ugyanakkor megvannak a maguk komoly helyi gyökerei. Reményét fejezte ki aziránt, hogy a remélt folytatás esetén a nyírbátori konferencia egy regionális késő középkori és kora újkori arculatú általános és rendszeres tudományos fórummá nőheti ki magát. A mostani alkalom ennek a lehetőségét mindenképpen megteremtette. Lakatos Bálint BESZÁMOLÓ A „DEBRECEN 650 ÉVES" CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL Debrecen, 2011. május 26-27. Debrecen városa az idén ünnepelte fennállásának 650 éves évfordulóját, melynek alkalmából 2011. május 26-27-én várostörténeti konferenciát rendezett Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Debreceni Egyetem a Kölcsey Központban. A kétnapos rendezvényen a város történelmének kiemelkedő eseményeihez kapcsolódva tizenhat előadás hangzott el. Az ismertetett témák és az előadások során felvetett kérdések és problémák szorosan kapcsolódtak egymáshoz, szerves egységet alkottak, ami nagyban hozzájárult a kiválóan megszervezett és szakmailag rendkívül színvonalas konferencia sikerességéhez. Az előadások rövid összegzését az elhangzott előadások sorrendjében ismertetjük. A konferencia első előadójaként Solymosi László akadémikus, egyetemi tanár Nagy Lajos király Debrecen számára kiadott 1361. évi kiváltságlevelének keletkezési körülményeit és az oklevél tartalmát ismertette. Az oklevél tartalmi elemzéséből kiderül, hogy voltaképpen három oklevélről van szó; a belső oklevél volt az első, melyben a király privilégiumot biztosít a város számára. Az ezt keretbe foglaló második oklevélben az elsőt öntötték hivatalos, privilegizált formába, a harmadik pedig egy teljesen önálló oklevél. Utóbbit azért adták ki, mert a király kettőspecsétjének ellopását követően minden korábban kiadott oklevelet hitelesíteni kellett az új pecséttel is. Az oklevélben foglaltak alapján Nagy Lajos teljes bíráskodási autonómiát adott Debrecen városnak és lakóinak, amiért támogatták atyját, Károly Róbertet az 1317. évi debreceni csatában, illetve a Nagy Lajosnak tett egyéb szolgálataikért cserébe. Zsoldos Attila akadémikus egyházi tizedjegyzékek alapján szemléltette, hogy Debrecen az 1330-as évekre Várad után Bihar megye második legjelentősebb településévé nőtte ki magát, a növekedést pedig párhuzamba hozta Debreceni Dózsa nádorságig ívelő politikai karrierjével. Dózsa, akit Károly Róbert kezdettől fogva hívei között emlegetett, a Borsák 1316. évi szakításáig egyben azok familiárisa is volt; ez a két tény azonban korántsem zárta ki egymást. Dózsa 5 megye (Bihar, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Zemplén, majd később utóbbi