Századok – 2012
KRÓNIKA - Beszámoló az „500 éves a Nyírbátori Stallum - az ecsedi Bátori család a 15-16. században" című konferenciáról. Nyírbátor, Bátori várkastély, 2011. május 19-21. (Lakatos Bálint) II/499
511 KRÓNIKA BESZÁMOLÓ AZ „500 ÉVES A NYÍRBÁTORI STALLUM -AZ ECSEDI BÁTORI CSALÁD A 15-16. SZÁZADBAN" CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL Nyírbátor, Bátori várkastély, 2011. május 19-21. Az országszerte rendezett tudományos tanácskozások között szép számmal akadnak olyanok, amelyeket valamiféle jeles helyi esemény vagy személyiség emlékének ápolása érdekében szerveznek meg. Ritkának vagy legalábbis kevéssé szokványosnak mondható, hogy egy bútordarab adjon okot egy konferencia összeülésére. Igaz, jelen esetben ez a patinás darab nem más, mint az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásaként számon tartott híres nyírbátori stallum. A díszes kóruspadot latin felirata szerint Bátori (Báthory) György lovászmester két testvérével, István temesi ispánnal, alsó-magyarországi főkapitánnyal és András szatmári és szabolcsi ispánnal együtt készíttette 1511-ben. A stallum eredetileg a nyírbátori minorita templomban állhatott, innen került az egykori Szent György-plébániatemplomba, a mai református templomba. 1933-ban az igen rossz állapotban lévő műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították be, melynek állandó kiállításán 1936 óta látható. A két darabból álló stallum másik, faragott baldachinnal már nem rendelkező része később visszakerült Nyírbátorba, ahol a minorita templomhoz kapcsolódó barokk kolostorépületben működő Bátori István Múzeum kiállításán tekinthető meg. A kóruspad története tehát több kapcsolódási pontot kínált a Bátori-családhoz, Nyírbátorhoz és templomaihoz is. Ennek fényében talán nem meglepő az sem, hogy a Bátoriak emlékét lelkesen ápoló Nyírbátor városa ezúttal már második alkalommal adott otthont a főúri család középkori és kora újkori történetével kapcsolatos tudományos ülésszaknak. Előzőleg 2008 novemberében szervezett Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató egy Bátori-konferenciát az uniós forrásra támaszkodó „Hit és Egészség" nevű városfejlesztési terv nyitányaként a minorita és a református templomok régészeti kutatásának és helyreállítási terveinek a bemutatása köré. A 2011 közepére lezajlott műemléki helyreállítás eredményeinek számbavétele kézenfekvő volt az újabb konferencia keretében. A szervezőknek, Németh Péternek és C. Tóth Norbertnek sikerült a városi önkormányzat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a megyei múzeumi igazgatóság és a nyírbátori Bátori István Múzeum Baráti Körének a támogatását is megnyernie. A konferencia háromnapos volt; a nem túl népes, de lelkes hallgatóság tizenhat előadást és kutatási beszámolót hallhatott a néhány éve rekonstruált nyírbátori várkastély tetőtéri konferenciatermében. A két és fél évvel ezelőtti alkalomhoz képest mind a tudományterületek köre mind az előadási tematika örvendetesen szélesedett: a Bátoriakhoz, illetve a régióhoz kevésbé szorosan kapcsolódó előadások is helyet kaptak a programban. Az előadások mellett egy kiállítás-
