Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Petr Hlavacek: Die Böhmischen Franziskaner im Ausgehenden Mittelalter (Ism.: Lázs Sándor) II/490

490 TÖRTÉNETI IRODALOM di gazdaságra jutó szántóföldek kérdése áll, az elemzés során levont következtetések kiterjednek a földesúri szolgáltatások mértékegységének változására, s tulajdonképpen a 14-15. századi magyar társadalom- és gazdaságszerkezet főbb jellegzetességeire is. Paládi-Kovács Attila a kötethez írt, Belényesy Márta tudományos pályáját, annak főbb eredményeit és a közölt tanulmányokat méltató előszavában a szerzőt Magyarország középkori anyagi műveltségének úttörő, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kutatójaként jellemzi, akinek írásait, az 1960-as években megjelent dolgozatait inkább ismerik német nyelvterületen, mint Magyarországon. (A kötetben helyet kapott Belényesy Márta válogatott műveinek jegyzéke, Angyal Katalin összeállításában.) Ezzel együtt a pályakép, s a kötet végén közölt szakmai életút is mellőzöttségről, a tudományos pálya többszöri megszakításáról tudósít (Belényesy életének egyes szakaszaiban dolgozott mozi-pénztárosként, eladóként és takarítónőként is). Ez a mellőzöttség bizonyos értelemben mostanáig fennáll, hiszen Belényesy Márta neve — ahogy azt Paládi-Kovács is kiemeli — a mai napig nem szerepel lexikonokban. Ezért is különösen jelentős ez az első, nyomtatásban megjelent életrajz, egyúttal ez az, ami miatt különösen sajnálatos, hogy a kötet egészére jellemző gondos szerkesztés — Báti Anikó munkája — a szakmai életút közreadásánál megbicsaklott, s néhány hiba csúszott a közreadott adatokba, melyeket, más forrás híján, bizonyára többször fogunk viszontlátni. Felcserélődtek például a szülők halálozási adatai, az édesapa, Belényesy (Belényessy?) Károly 1960. február 18-án halt meg, az édesanya, Bene Klára 1958. augusztus 29-én. (Forrás: www.rakovszky.net. Letöltés dátuma: 2011. december 4.) Belényesy Márta férjének, a levéltáros-történész Maksay Ferencnek a neve, bár ritkán előfordul i-vel is, mégis az y-os változat a helyes, ugyanígy gyermekük is Maksay Gábor. A kötet egy tervezett sorozat első része - a folytatás témája a 14-15. századi földművelés (pl. a parlagrendszer, a talajmegmunkálás, a szőlő- és gyümölcstermesztés, a permanens egymezős földhasználat, a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása) lesz. Az MTA Néprajzi Kutatóintézete és a L'Harmattan Kiadó közös vállalkozása fontos kezdeményezés, mely lehetőséget teremt arra, hogy Belényesy Márta tudományos munkásságát a szélesebb szakmai közönség újra felfedezze, eredményeit felhasználja. Remélhetőleg ennek nyomán Belényesy időtálló művei, ha megkésve is, bekerülnek a tudományos közbeszédbe, és — régi adósságot törlesztve — a szerző életútja is helyet kaphat majd az igényesebb szaklexikonokban. Bognár Szabina Petr Hlavácek DIE BÖHMISCHEN FRANZISKANER IM AUSGEHENDEN MITTELALTER Studien zur Kirchen- und Kulturgeschichte Ostmitteleuropas. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 40) Franz Steiner Verlag. Stuttgart 2011. A CSEH FERENCESEK A KÖZÉPKOR VÉGÉN Számtalan, a részleteket megvilágító tanulmány jelenik meg folyamatosan az egyes szerzetesrendekről, de az összefoglaló művek még külföldön is ritkák. Ezért is örömteljes Petr Hlavácek munkájának megjelenése, amely egész kötetet szentel a cseh ferences obszervancia egy igen különös időszakának. Különös az időszakválasztás már csak azért is, mert határai eltérnek a tankönyvekből ismert és megszokott korszakolásoktól, a könyv ugyanis 1450-től 1530-ig tárgyalja a ferences obszervancia történetét a cseh korona országaiban. Ebben az időszakban Csehország társadalmi fejlődését, kultúráját és teológiai gondolkodását a cseh reformáció, Husz János követőinek tanai határozták meg, mindeközben fontos szerep jutott a reneszánsznak és a humanizmusnak is a közgondolkodás alakításában. A korszakkijelölés alsó határa önkényes, 1451-ben kezdte meg Kapisztrán Szent János kö-