Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - „In my Spirit and Thought I Remained a European of Hungarian Origin" Medieval Historical Studies in Memory of Zoltán J. Kosztolnyik (Ism.: Thoroczkay Gábor) II/470

470 TÖRTÉNETI IRODALOM többnyire védőfegyverzet nélkül harcoltak. A huszárok eredetével is foglalkozó neves kutató, Tóth Zoltán nézetével szemben állítja azt B. Szabó János, hogy nem hasonlíthatóak ezek a korai huszárok a későbbi lengyel huszárokhoz, vagy az oszmán szpáhikhoz. Az imént említésre került Tóth Zoltán volt az a kutató, akinek eredményei leginkább befolyásolták a huszárság eredetével kapcsolatban a hazai kutatást: fegyvertörténeti szempontokat központba állító nézete szerint a magyarországi huszárság kialakulásában döntő szerepet játszó etnikumok (délszlávok, vlahok) könnyűlovassága az oszmánok felszereléséhez idomult, a korai huszárok pedig „törökös" jelleget öltöttek. B. Szabó János ezzel szemben a korai magyarországi huszárság „balkáni" voltát hangsúlyozza, cáfolva az oszmán hódítás ilyesfajta gyors akulturucáióját a térségben. A balkáni térségben több, később leginkább a huszársághoz kötött tárgyi agyag került elő. Ezen balkáni fegyveresek integrációja a oszmán haderőbe zökkenőmentes volt, így az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság határain egymással megküzdő huszárok nagyon is hasonló fegyverzettel, taktikával küzdöttek. A 15. századi balkáni népek hadszervezetének gyökerei pedig a Bizánci Birodalom hagyományaiból eredtek, Gáldi László nyelvész 1939-es hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a khószáriosznak nevezett könnyűfegyverzetű lovasok már a 10. században is léteztek, feladatuk a felderítés, portyázás és zsákmányolás volt. Magyarországon a huszárság gyorsan népszerű fegyvernemmé vált, az idegen etnikumú lovasok lassan háttérbe szorították a magyar íjász könnyűlovasságot, miközben elindult a nyugati típusú nehézlovasság hanyatlása is. A Jagello-korban már jellegzetes egységekké váltak a huszárok, majd a Lengyelországba is kerültek egységeik és a krími tatárok elleni harcokban sikeresen is szerepeltek. A 16. században nagy tömegben alkalmazva már mint csatalovasság is megállta a helyét a huszárság. Az utolsó fejezet Batthyány Ferencnek a magyar hadrend jobbszárnyán elhelyezkedő könnyűlovas csapatainak a szereplését írja le elemző igénnyel, amely egységeknek a könnyűlovasságra sok esetben jellemző menekülése táptalajává vált a villámgyors mohácsi vereség mítoszának. B. Szabó János munkáját a tőle már megszokott könnyed, olvasmányos stílusa teheti a szakembereknél szélesebb olvasóközönség számára is népszerűvé. A könyv sorai közötti tájékozódást magyar, angol és német nyelvű tézisszerű összefoglalók segítik, valamint 56 fekete-fehér és 20 színes ábra is gazdagítja az igényes kiadványt. Mindezek mellett a kiadvány tudományos eredményei is figyelemreméltóak, és méltán válhat a középkori magyar hadtörténelem kutatói számára akár hasznos tudományos vitákat generáló, sok részproblémát érintő, hiánypótló és megkerülhetetlen monográfiává. Farkas Péter „IN MY SPIRIT AND THOUGHT I REMAINED A EUROPEAN OF HUNGARIAN ORIGIN" Medieval Historical Studies in Memory of Zoltan J. Kosztolnyik Ed. by István Petrovics, Sándor László Tóth and Eleanor A. Congdon. (Capitulum VI.) JATEPress, Szeged 2010. 221 o. LÉLEKBEN, SZELLEMILEG MEGMARADTAM MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ EURÓPAINAK Középkortörténeti tanulmányok Kosztolnyik Zoltán tiszteletére Az alább ismertetésre kerülő ünnepi tanulmánykötet a 2006-ban autóbalesetben elhunyt Kosztolnyik Zoltán magyar származású amerikai (texasi) középkorkutató-professzor születése 80. évfordulójára készült. Kosztolnyik egyike volt azoknak a II. világháború után külföldre került magyaroknak, akik új hazájukban is a magyar történelemmel foglalkoztak és így szereztek maguknak tudományos hírnevet. Kosztolnyik Boba Imre mellett a legismertebb medievista lett közülük, de hasonló pályát futott be a historiográfiával és újkori történelemmel foglalkozó Steven Béla Várdy, de még másokat is említhetnénk. Kosztolnyik emberi habitusát, pályáját egyébként az érdeklődők