Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
458 C. TÓTH NORBERT ről, mely szerint azon Bakóc Tamás bíboros, Várdai Ferenc, Szatmári György, Szálkái László, Ország János, Keserű Mihály püspökök, Móré Fülöp egri és Paksi Balázs budai prépostok, György brandenburgi őrgróf, Szapolyai János, Bátori István, Várdai Pál kincstartó, Bornemissza János, Drágfí János, Sárkány Ambrus, illetve az ülnökök közül Artándi Pál, Glésán Miklós, Amadé István és Kenderesi Mihály vett részt.12 5 Mint látható az országgyűlés kezdete előtt politikai „nagyüzem" volt Budán. Ám Szapolyai nem várta meg az országgyűlés megnyitását, hanem visszatért Erdélybe, április 28-án már Görgényből keltezett,12 6 május első harmadában pedig Vásárhelyen tartott gyűlést a székelyeknek.12 7 Innen a hónap második felében Segesvárra ment,12 8 ahonnan június elején Udvarhelyre12 9 tért. Erdélyi útja hátterében — túl azon, hogy gyűlést tartott — talán az állhatott, hogy ő maga nem tartott igényt a nádori posztra, s mivel a többiekkel megállapodtak Bátori megválasztásában, visszatért tartományába. Ennek ellenére az országgyűlésen nemcsak Bátori volt a jelölt, hanem a nádorválasztások történetében először hármas jelölés történt: a temesi ispán neve mellett a vajdáét és Újlaki Lőrincét is előterjesztették szavazásra. A szavazáson, az ismert előzmények után, Bátori nyerte el a posztot.130 Végezetül még egy dologról kell beszélnünk. Bátori kétszer vesztette el a nádori tisztet, s mindkettő esetében összefüggésbe hozták ezt Szapolyai János machinációival. Az 1525. évi leváltásban — szövetségkötésük miatt — Szapolyai részvétele nem bizonyítható.131 Az 1523. májusi letételnél, elsősorban Burgo és Herberstein követek jelentései alapján, ugyancsak azt mondhatjuk: a vajdának kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy arról gondolkodjék, hogyan működhetne közre a nádor letételében. Március elejéig a király és Szálkái László kancellár Bátorihoz írott leveleiből úgy tűnik, töretlen a bizalom a helytartó iránt.132 Az első hír a nádor leváltásának szándékáról Burgo császári követ március 14-i jelentésében tűnik fel, amely szerint úgy hiszi, hogy leteszik a nádort, aki ellen határtalan a zúgolódás.13 3 (Ennek a zúgolódásnak, véleményem szerint, elsődlegesen az volt az 125 i5p 283 453., idézi Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos, Szakály Ferenc. Bp. 1986. 74. (71. sz. jegyz). — Uő: A királyi titkárok II. Lajos király uralkodása idejében. Gesta 6. (2006) 13. 126 DL 29 396. — Még május l-jén is ott van: DF 275 311-275 312. 127 Máj. 3-9.: DL 67 260., DL 36 402., DF 255 098., DF 275 310., DL 29 974., DF 255 099. 128 Máj. 15-25.: DF 261 211., DF 277 761., DL 23 170., DL 29 397. 129 Jún. 2-11.: DL 29 975., DF 244 480. 130 Nem egészen világos, hányan szavaztak a választáson. Szabó Dezső (Szabó D.: II. Lajos-kori országgyűlések i. m. 41., Uő.: Küzdelmeink i. m. 171.) összesen 55 szavazatról tud, amiből 26-ot Bátori, 17-et Szapolyai kapott. A maradékot (12) nyilván Újlaki kapta. Ezzel szemben Aluise Bon 1519. évi követjelentése szerint Bátori 57, Szapolyai pedig 27 szavazatot kapott, azaz legalább 84 személy szavazott. 131 Az országgyűlés lefolyására 1. Kubinyi András: Országgyűlési küzdelmek Magyarországon 1523-1525-ben. In: „Honoris causa" i. m. 140-146. 132 Helytartói okit. 169., 172-173. sz-ok. 133 Et credo, quod palatínus deponetur, contra quem sunt infiniti clamores — Helytartói okit. 178. sz.
