Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
SZAPOLYAI JÁNOS ÉS ECSEDI BÁTORI ISTVÁN VISZONYA 1526 ELŐTT 459 oka, hogy Bátori helytartó és Thurzó Elek kincstartó az előző évi országgyűlésen megajánlott adót az utolsó dénárig behajtatták,13 4 s ez, az addig lazább adófizetéshez szokott főurak és nemesek között mód felett erős ellenérzéseket keltett.135 ) E nádorellenes hangulat egyik szítója a jelek szerint Bornemissza János volt, aki március elején szinte megszállott módon írta leveleit Prágába, amelyekben a végek és az ország készületlenségét, azaz tulajdonképpen a két főkapitány alkalmatlanságát panaszolta.13 6 így Szatmári György érsek március 10-i levelében hiába számolt be a vajda sikereiről,13 7 illetve Gosztonyi János győri püspök, királynéi kancellár február végi leveleiben arról, hogy a Budán megjelent főurak milyen intézkedéseket hoztak a török veszély elhárítására,13 8 ezek már nem sokat segíthettek. Mindezt Szapolyai János is érzékelhette, ezért április 2-án személyesen jelent meg Olmützben, ahol beszámolt a török front híreiről.13 9 Ezek után némileg meglepő módon, néhány nappal később a király és tanácsosaijelenlétében önként lemondott a főkapitányságról, ám a király a kérdés megtárgyalását az országgyűlésre halasztotta.14 0 Április 8-án aztán a nádortól is levél érkezett a királyhoz, amelyben többek között sürgette hazatérését.14 1 Mint az már köztudott,14 2 az országgyűlésen a nemesség nyomására a király elvette a nádorságot és a temesi ispánságot is Bátoritól.14 3 Szapolyai szintén attól tartott, hogy hasonló sorsra jut, s tőle is elveszik a vajdaságát,144 ám ez végül nem történt meg. Még egy apró nyomát találjuk a Bátori és Szapolyai közötti, legalábbis ,jó szomszédi" viszony meglétének. A történet kezdete 1490-ig nyúlik vissza, amikor Bátori István erdélyi vajda, országbíró és Perényi János királynéi ajtónállómester kölcsönös örökösödési szerződést kötött Meggyesalji Móroc Istvánnal. Az utóbbi 1492 végi halála után Bátori és Perényi rögvest beültek a birtokokba, s ezzel több évtizedes pereskedés indult meg köztük és a különböző igénylők között.145 Ezen igénylők közül az egyik legkevésbé befolyásos család akkor a Bátoriak somlyói ágának tagjai voltak. E helyzet azonban az 1510-es évek végére jelentősen megváltozott. A pereskedés új fejezetét Szaniszlófi Miklós fia, István nyitotta meg, aki ekkor Szapolyai János familiárisa volt. Fellépésére nyil-134 Helytartói okit., Függelék I., III-VII., IX-XIII. sz. 135 Vö. az 1523. évi György-napi országgyűlésen elhangzott panaszokkal (Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek i. m. 133.). 136 Helytartói okit. 166-168. sz. 137 Uo. 175. sz. 138 Uo. 163-164. sz. 139 Uo. 186. sz. 140 Uo. 189. sz. 141 Uo. 191. sz. 142 Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek i. m. 129-134. 143 Helytartói okit. 203. sz. 144 Sigismund de Herberstein 1523. máj. 22-i jelentése Gabriel Salamancához (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Grosse Korrespondenz 25b., fol. 119v.) A jelentés ismeretét Lakatos Bálintnak köszönöm. 145 Minderre 1. Horváth Richárd: Az ecsedi Bátoriak várbirtokai a kései középkorban. Szabolcsszatmár-beregi Szemle 41. (2006) 305-326., illetve Neumann Tibor: Verbőci István 1520. évi utazásai Szatmár megyében. A somlyói Bátoriak és a Móroc-örökség. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 41. (2006) 290-304., Uő: Bátori István politikai szerepe II. Ulászló uralkodása alatt (1490-1493). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009) 110.
