Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
448 C. TÓTH NORBERT A következő munka, amiből idézünk, Bánlaky József egyes vélemények szerint20 máig meg nem haladott hadtörténete. Ebben így ír róluk: „A nagyravágyó Szapolyay érzékenységét újonnan megbántotta a király ama intézkedésével, hogy a mult évi törvény ellenére, mely szerint két főkapitányt kellett volna kinevezni, e tisztséget csak Báthory nyerte el, akire a király távollétében az ország kormányzása is rábízatott. Ezért Szapolyay azzal állt bosszút, hogy a horvát bánokat és a nemességet a kormánnyal szemben való ellenszegülésre buzdította. Ez viszont a nádort arra késztette, hogy Szapolyay ellen hatalmas pártot szervezzen. Ez újabb torzsalkodásoknak lett a vége, hogy Szapolyay hadával együtt visszament Erdélybe. (...) A Báthory István nádor és Szapolyay erdélyi vajda között szűnni nem akaró torzsalkodásnak az lett a vége, hogy Lajos király még az 1523. évi országgyűlés előtt Báthoryt felmentette, vagy jobban mondva megfosztotta nádori méltóságától, de Szapolyayt, aki biztosan számított arra, hogy most már ő kerül a nádori székbe, azzal a nyilatkozattal játszotta ki, hogy a nádor hatáskörébe tartozó teendőket ezentúl ő maga fogja elvégezni, amit aztán az országgyűlés tudomásul is vett".2 1 Végül lássuk, mit írnak napjaink legnépszerűbb — sa történeti közgondolkodásra erős befolyást gyakorló — közösségi portálján, a Wikipedián Bátori és Szapolyai viszonyáról: „Szapolyai János erdélyi vajdával ekkoriban személyes ellentétei támadtak. Báthori azzal vádolta Szapolyait, hogy az 1505-ös országgyűlés határozatát (...) azért támogatja, mert maga akar király lenni a Jagellók kihalta után". 1514-ben „Báthori ellenségétől, Szapolyaitól kért segítséget (...). A háború után ismét elmérgesedett a viszonya Szapolyaival. Ez politikai téren is megnyilvánult (...) A köznemesi pártot, aminek élén Szapolyai állt, kérlelhetetlenül támadta".22 Szemezgetésünk végére értünk. Kik voltak hát ők valójában, akiket a források és nyomukban a történészek jórésze viszálykodó, pártos főúrnak nevezett? A kérdés megválaszolása korántsem olyan könnyű, hiszen sem Bátoriról, sem Szapolyairól nem készült még megbízható életrajz, sőt, a 19. század végi nagy biográfia-írói hullám idején sem merült fel, hogy önálló kötetet szenteljenek bármelyikőjük életének. Lássuk hát vázlatosan, a kutatások mai állása szerinti pályaképüket! Szapolyai János István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fiaként az 1480-as évek elején születhetett.2 3 Bátori István valamivel később, az 1480-as évek közepe táján, András és Rátóti Júlianna gyermekeként látta meg a napvilágot.24 Szapolyai János apja halálától kezdve viselte Szepes megye örökös, valamint 20 Vö. http//www.arcanum.hu/kiadvanyok/tortenelem/a_magyar_nemzet_hadtortenelme.html (A belépés ideje: 2011. aug. 29.) 21 Bánlaky (Breit) József: A magyar nemzet hadtörténelme. Bp. 1929-1942. Arcanum Digitéka CD-ROM, 2001. 22 http://hu.wikipedia.org/wiki/Bathori_Istvan_nador (A belépés ideje: 2011. aug. 16.) 23 Aluise Bon 1519. évi jelentése szerint akkor 32 éves, mígVincenzo Guidoto 1525. évi jelentése szerint az évben 34 éves volt (Balogh /.: Velenczei követek i. m. xxxii., Ixxi., azonban 1500 szeptemberéből már ismerünk tőle birtokügyben intézkedő levelet (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár [a továbbiakban: DL] 102 682.). 24 C. Tóth Norbert: Ki kicsoda az ecsedi Bátori családban. A Bátori család ecsedi ágának tagjai, 1377-1541. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009) 27.
