Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
SZAPOLYAI JÁNOS ÉS ECSEDI BÁTORI ISTVÁN VISZONYA 1526 ELŐTT 449 Torna és Trencsén, illetve Sopron (1515-ben) megyék ispáni címét,2 5 de egészen 1510 novemberéig ezeken kívül — Miksa császár 1506. évi támadásának időszakát kivéve, amikor az egyik kinevezett főkapitány volt2 6 — nem viselt komolyabb tisztséget. Bátori István 1503-ban jelenik meg forrásainkban mint hivatalviselő. Ez évtől viselte testvéreivel megosztva Zala és Szatmár megye ispáni címét. Három év múlva, 1506 tavaszától egyúttal a somogyi és a zarándi ispánságot is betöltötte. Noha a szatmári ispánságát 1507 után átadta öccsének, Andrásnak, a többit, azaz Zala, Somogy és Zaránd megye ispánságát, haláláig viselte. Az első komolyabb tisztségeire 1508-tól vannak adataink: ekkortól temesi ispáni kinevezéséig az egyik budai várnagy, illetve a palotások kapitánya, azaz a királyi testőrség parancsnoka volt. E minőségében részt vett a két éves Lajos herceg 1508. június 4-i székesfehérvári koronázásán, ahol, amint az szokás volt, felvonultatták az országzászlókat is.2 7 István a hét zászló közül a harmadikat, azaz — mivel a zászlók „értéke" sorszámukkal ellentétesen növekedett — a valóságban a negyedik legelőkelőbbet vitte.2 8 Bátyja, György királyi lovászmester ugyanekkor Szent István kardját hordozta a koronázási menetben.2 9 A következő évben megtörtént Lajos cseh királyi koronázása is, ekkor István mint a testőrség parancsnoka Ulászló királlyal szintén Prágában tartózkodott. Valamikor 1510 végén, valószínűleg Ulászló újabb csehországi útja előtt, nyerhette el következő tisztségét.3 0 E ponton főhőseink pályája találkozott. A király 1510. november 8-án (vagy előtte pár nappal) nevezte ki Szapolyai Jánost erdélyi vajdává.3 1 Korántsem lenne meglepő — ismerve a korábbi gyakorlatot, amely szerint időben egyszerre baráti viszonyban lévő embereket neveztek ki32 —, ha e napokban történt volna meg Bátori István temesi ispáni és azzal együtt járó, Alsó Részek kapitányi kinevezése is. Mindenesetre az, hogy 1511. március 28-i oklevelét már temesi ispánként Babócsán adta ki,3 3 illetve az, hogy a király csak 1511. április közepén ért Magyarországra és csak két hét múlva, május 3-án Budára,3 4 azt erősíti, hogy a kinevezésére már korábban sor került. 25 Vö. az általa kibocsátott levelekkel, illetve Házi Jenő-. Sopron szabad királyi város története 1/6. Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. Sopron 1928. 325., 328-329. (az adatra Horváth Richárd hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök neki). 26 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 241 004. 27 Pálffy Géza: A magyar korona országianak koronázási zászlói a 16-17. században. In: „Ez világ, mint egy kert ..." Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerkesztette Bubryák Orsolya. Bp. 2010. 19-20. 28 Uo. 42. 29 Király János: A pozsonyi nagy-dunai vám- és révjog története. Pozsony 1890. 69. (1. sz. jegyz.). 30 Minderre 1. részletesen C. Tóth Norbert: Bátori (III.) István politikai pályafautásának kezdete (1503-1511) (sajtó alatt). 31 Jakó Zsigmond: Pa erdélyi vajdák kinevezéséről. In: Uő: Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bp. 1997. 84., vö. DF 280 508. 32 Vö. Bátori II. István országbíró és Kinizsi Pál 1479. évi kinevezését, 1. Horváth Richárd: Életrajzi szilánkok ecsedi Bátori István politikai pályafutásáról (1458-1479). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009) 76. 33 DL 82 326. 34 C. Tóth Norbert: Perényi Imre nádor helytartóságai. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. Szerk. Font Márta, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Pécs 2010. 150-151.
