Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417
A FEHÉR RÓZSA MAGYARORSZÁGON 439 domino Ricardo - azaz, a francia és a magyar király „praktikákat folytat", ügyeskedik Richárd ügyében, s ezért lenne jobb de la Pole-t biztos helyre vinni. Az emlékirat utalása szerint a trónkövetelő potenciális támogatói között található Ulászló udvarának egyik név szerint nem említett cseh származású embere, akinek a testvére nyújthatná azt a bizonyos ausztriai menedéket. Az illető azonosítására — egyéb adat híján — nem volt módunk. Killingworth és van Riet Magyarország felé utaztukban valóban megálltak „01mes"-ben (amit 01-mützként is azonosíthatunk), talán azért, mert ott tárgyaltak az említett cseh pártfogóval.117 Érdekes ugyanakkor, hogy a pártfogók között nincs sem a magyar király, sem néven nevezett hazai báró vagy főpap. Úgy tűnik, a magyar diplomácia ekkor már lemondott Richard ügyének pártfogásáról. Feltehető, Ulászlónak nem lett volna ellenére, tekintve feszült viszonyát a Habsburgokkal, ha kiadta volna értékes túszát XII. Lajosnak. Erre utalhat Killingworth azon megjegyzése is, hogy Richard továbbra is a császár iránt hűséges, s nem azon magyarok és csehek iránt, akiket Miksa jól ismer. Pollard úgy értelmezi e forráshelyet, hogy Killingworth kételkedett „a magyarok és csehek", azaz a Jagelló-uralkodó megbízhatóságában, s tartott „álnokság"-ától, attól, hogy kiadja a franciáknak. Ezért van nagy szükség arra, hogy Richard egy ismeretlen, meg nem nevezendő „Castrum nullius"-ban húzza meg magát.148 Killingworth korábbi javaslatai után azt vetette fel, hogy a császár megbízásából Magyarországon kívül helyeznék el de la Pole-t egy titkos helyen, valahol Birodalomban, biztonságban Miksa védelme alatt, hogy semmi módon ne árthassa bele magát az ügybe a francia király.14 9 Ennek a lebonyolítására indítványozta, hogy Miksa küldjön Magyarországra követet. A célra saját bizalmasát ajánlotta, az úgynevezett Oysekerke-i Fattyút (Griffon de Oyskerk), aki mindig de la Poleal maradna — szinte testőrként, nehogy elfogják a franciák.150 Aggodalma nem volt alaptalan: VII. Henrik 1507-ben újabb követet küldött Miksához, aki a trónkövetelő ügyében tárgyalt, s sokatmondó az is, hogy a császár egyszerre csak nem fogadta Killingworth-t: „harminc héten át várakoztatta". Arról lehet szó, hogy az év folyamán átrendeződő diplomáciai viszonyok miatt a császár is visszakozhatott de le Pole támogatásától, és közeledett a Tudorok felé, amint arra a fentebb említett az angol-birodalmi kereskedelmi szerződések rávilágítanak. Ezért is kényszerült arra Killingworth, hogy ura számára mások — például a strassburgi püspök, Wilhelm von Hohnstein — pártfogásáért, pénzbeli támogatásáért könyörögjön egyre kétségbeesetten. Az év folyamán egy általunk nem ismert Dominus Dionysius segítségét is kéri.151 147 ...contingebat [...] prope Olmes — PRO SC 1/52/3.; Letters and Papers I. 316. 148 ...Ricardus dat et dabit vestrae majestati fidem [...] vestra majestas bene cognoscit istos Hungarios et Boemmos, non est fides adhibenda eis — PRO SC 1/52/3.; Letters and Papers I. 318. 149 Ricardus potest esse ad mandatum Caesaris pro honore Caesaris, et nullo modo esse ad mandatum regis Francorum [...] hoc erit bonum et optimum, quod dominus Ricardus potest esse conductus extra pátriám Hungáriáé et ire in unum locum secretum infra obedientiam Sacri Imperii, ubi stabit secrete sub salvo conducti Caesaris — PRO SC 1/52/3.; Letters and Papers I. 318. 150 Bastardus semper permanebit cum domino Ricardo — PRO SC 1/52/3.; Letters and Papers I. 320. 151 PRO SC 1/52/5.; Letters and Papers I. 322.
