Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417
A FEHÉR RÓZSA MAGYARORSZÁGON 437 Lajos kiszolgáltatja őt Angliának, ezzel enyhítve a reá nehezedő diplomáciai nyomást. A hipotézis alátámasztására sok közvetett bizonyíték áll rendelkezésünkre. Többek között Richard és a de la Pole család legfőbb híve, Thomas Killingworth dokumentumai, amelyekből kiderül, hogy a Fehér Rózsa egyáltalán nem érezte magát biztonságban Magyarországon, Killingworth pedig egyenesen óvta őt a franciáktól, s a velük szövetséges magyar királytól.135 A magyar szakirodalom pusztán egy 1507. április 14-i, Budán kelt levelet ismer Richard hazai tartózkodásának idejéből. Ebben korábbi pártfogójának, a liége-i püspöknek segítségét kérte ügyében.136 Az angol források alapján azonban tudni lehet, hogy egy másik levelet is írt két héttel később ugyaninnen, szintén Erhard püspöknek.137 Egy harmadik magyarországi levelet is valószínűsíthetünk, hiszen Hampton közöl egy év nélküli — 1507-re datálható — április 18-i dokumentumot, amelyben Richard kéri Killingworth-t, menjen Konstanzba a császárhoz.138 A dokumentumokból az derül ki, hogy a száműzött trónkövetelő kétségbeesetten kereste korábbi támogatóinak, Miksának és Erhardnak a támogatását, mert egyre inkább félt Magyarországon maradni. Killingworth, aki a Habsburg udvarban képviselte a de la Pole-ok érdekeit, 1507-ben állhatatosan követte Miksát Bolzanótól Konstanzon át Aachenig, s megpróbált közvetíteni a Yorkok, de különösen Richard ügye rendezéséért. Említett memorandumából kiderül, hogy ura abban reménykedett: bár Szép Fülöp kiadta a bátyját az angoloknak, Miksa nem fog eltérni korábbi politikájától, és közben fog járni Edmund kiszabadítása érdekében. Killingworth kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a „császár válaszát viszi" Richárdhoz Magyarországra, azaz Richard fordult újra a császárhoz — vagy mert még mindig bízott, vagy mert kénytelen volt újra bízni — a Habsburgokban.139 Egy másik, feltehetően szintén 1507 során írott, de datálatlan memorandumában Killingworth arra is emlékeztette Miksát, hogy „úgy állapodtak meg, Richard ne kerüljön a franciák kezébe", s szerinte, a császár „szilárdan a kezében tartja az ügyet".140 Killingworth emlékirata utal arra, hogy ekkorra már 135 prim0 > Thomas Kyllyngworth, magister curiae et servitor domini Edmundi ducis Suffolchiae, [...] intelligens ea quae fuerunt sollicitata cum praedicto domino Ricardo in Hungaria ex parte ejusdem regis Francorum per oratores suos ibidem existentes circa mortem reginae ibidem nuper defunctae. Praedicto Thomae videbatur quod nihil boni, nisi pericula, et de malo in pejus, potuit sequi, praedicto domino Edmundo existente in manibus regis Angliae, si dominus Ricardus esset in Francia vel ad mandatum Francorum — PRO SC 1/52/3.; Letters and Papers I. 315-316. 136 Kiadása: Letters and Papers I. 309. Értékeléséről 1. Fest S.: An English Pretender i. m. 615. 137 1507. ápr. 28.: PRO SC 1/52/29.; Ellis, Letters 141-142. 138 Hampton, W. E.: Richard i. m. 525. 139 „cum responso Caesari"; sőt a császár megbízásából, „mandatum Caesaris" utazik, 1. PRO SC 1/52/3.; Letters and Papers I. 316-317. 140 .. .causa et liberatio domini mei de carceribus erant firmate in manibus vestrae majestatis; [...] pro adjutorio domini ducis taliter tractaretis quod dominus Richardus frater suus, qui modo est in Hungaria, non veniret ad manus Francorum, sed quando tempus esset conveniens potuit esse ad voluntatem vestrae majestatis — PRO SC 1/52/23., 24.i., ii. iii.; Letters and Papers I. 310., 312-313.
