Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szlavónia korai hovatartozása II/369
SZLAVÓNIA KORAI HOVATARTOZÁSA 383 dett. Spalatói Tamás krónikája a 13. század derekát megelőző eseményekkel kapcsolatban nem túlságosan megbízható. Végül a II. András király neve alatt fennmaradt oklevelek egyfelől hamisak, másfelől a Szent László állítólagos szlavóniai hódítására vonatkozó részletük vagy a magyar gestaszerkesztmény félreértett adatából vezethető le, vagy Spalatói Tamás művével hozható szoros kapcsolatba. Egyfelől tehát Sisic véleményével ellentétben nem rendelkezünk olyan forrással, amely alapján okkal feltételezhetnénk, hogy a Dráva és a Gvozd közötti terület 1091 előtt horvát fennhatóság alatt állt volna, sőt Bíborbanszületett Konstantin munkájából éppenséggel az derül ki, hogy a 10. század derekán a Száva-vidék semmiképp sem lehetett a tengermelléki királyság része. Ugyanakkor Szlavónia 11. századi hovatartozásának kérdésére (és minket most elsősorban ez érdekel) a 950 körül lejegyzett bizánci kútfő már csak keletkezési idejéből adódóan sem kínálhat választ. Másfelől pusztán a fentebb számbavett források alapján azokat a nézeteket sem lehet igazolni, amelyek szerint a Drávántúl már all. század derekán is Magyarországhoz tartozott, illetve a gyepűrendszer része lett volna. Györffy György, Kristó Gyula és Zsoldos Attila álláspontja azonban nem is annyira egykorú forrásadatokon nyugszik, mint inkább igazgatástörténeti megfigyeléseken. Itt az ideje tehát, hogy ezeket az argumentumokat is áttekintsük. II. Szlavónia korai hovatartozásának rekonstrukciói Ferdo Sisic szerint a korábban horvát fennhatóság alatt álló Szlavóniát csak 1091-ben foglalták el a magyarok. Véleménye öt forrásszöveg (a 928 előtti spalatói zsinat végzései, a magyar gestaszerkesztmény 99. fejezete, II. András 1217. évi, illetve keltezetlen oklevele és Spalatói Tamás krónikája) tanúbizonyságán nyugodott. Mivel a fentiekben ezen kútfők mindegyikének a szavahihetősége megkérdőjelezhetőnek bizonyult (sőt akadt, amelyikét egyértelműen cáfolni is lehetett), a továbbiakban nincsen okunk azt feltételezni, hogy a Drávántúlon közvetlenül 1091 előtt horvát uralom érvényesült volna. Karácsonyi János,8 1 Hóman Bálint8 2 és Kristó Gyula8 3 all. századi Szlavóniát gyéren lakott területnek gondolta, amely nem tartozott sem a magyar, sem a horvát államhoz. Hóman szerint Szent László 1087 és 1090 között, az ekkor már alighanem tervbe vett horvátországi hadjárat előkészületeként szállta meg a Gvozdig terjedő gazdátlan vidéket, és éppen azért létesítette a zágrábi püspökséget, hogy megzabolázza az itt élő szlávokat. Kristó lényegében Hóman véleményével értett egyet: Szlavónia szerinte már csak azért sem tartozhatott sem a magyar, sem a horvát államhoz all. század derekán, mert a terület egyik ország korabeli okleveleiben sem bukkan fel. Egyfelől azonban Szent László aligha vehette tervbe Horvátország lerohanását 1089 előtt, amikor ott sógora, Zvonimir uralkodott: Hóman logikája szerint tehát Szlavónia meghódítását is 81 Karácsonyi J.: Halavány vonások i. m. 1057. 82 Hóman B. \ A zágrábi püspökség i. m. 109-112. 83 Kristó Gy.: Feudális széttagolódás i. m. 85.
