Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szlavónia korai hovatartozása II/369
382 KÖRMENDI TAMÁS átkelt a Dráva folyón, és országához csatolva először foglalta el a szláv részeket, ahol püspöki széket is alapított, tudniillik a zágrábit".7 6 Pauler Gyula ezt az oklevelet hamisnak találta, és tényleges keltét az 1343 előtti időkre tette, mivel a rendelkezésünkre álló adatok szerint az iratot ebben az évben már bemutatták Zsámboki Miklós nádor előtt.7 7 Györffy szerint a szöveg jóval korábban, valószínűleg még 1247 előtt készülhetett, mivel ekkoriban Bertalan pécsi püspök több oklevelet is hamisíttatott, hogy bizonyítékként használja fel azokat a kalocsai érsekkel szemben a szávaszentdemeteri monostor fölötti joghatóságért zajló perben. Bertalan amúgy egyfelől 1226-ban bíróként szerepelt a pannonhalmi apátság és a zágrábi püspökség tizedperében, másfelől 1244-ben Phila zágrábi préposttal és Tamás főesperessel egy időben tartózkodott Spalatóban. Ezek az adatok azért lehetnek lényegesek, mert Szent László szlavóniai hódításának históriája első ízben a zágrábi püspökség 1217-re keltezett privilégiumában bukkan fel, a későbbiekben viszont utat talált Spalatói Tamás művébe is.7 8 Mivel azonban a rendkívül kusza szerkezetű, nyilvánvalóan többszörösen kontaminált átíró oklevélből tulajdonképpen az sem derül ki, hogy II. Andrásnak pontosan hány diplomáját foglalták bele, egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a témánkba vágó szövegrészletet tényleg az 1247 előtti pécsi hamisítványok közé sorolhatjuk. Szávaszentdemeterről vagy a perben érintett szerémségi területekről egyetlen szó sem esik benne. Ráadásul az idézett részlet olyan közeli tartalmi rokonságot mutat Spalatói Tamás fentebb idézett beszámolójával, hogy még az is elképzelhető: témánkba vágó részletét a História Salonitana anyagából merítve fogalmazták meg. A Dráva mint határfolyó átlépésére vonatkozó, rétorikai funkciójú motívum mind Spalatói Tamásnál,7 9 mind pedig a keltezetlen oklevélben8 0 felbukkan, azt pedig igen nehéz lenne elhinni, hogy az itáliai műveltségű, bravúros latinsággal alkotó dalmáciai krónikás stíluselemeket kölcsönzött volna a helyenként kimondottan ügyetlenül összerótt, zavaros szerkezetű koholmányból. Magam tehát Pauler mértéktartóbb álláspontjával értek egyet: a dátum nélküli hamisítvány keletkezésének valószínű idejét inkább az 1343 előtti évekre tehetjük. I. 7. Részösszegzés Amennyiben végigtekintünk azon források során, amelyekre témánkkal kapcsolatban a szakirodalom hivatkozni szokott, azt látjuk, hogy valójában egyikük sem segít tisztábban látnunk Szlavónia korai hovatartozásnak ügyében. A 928 előtti spalatói zsinat aktáinak értelmezése mind filológiai, mind történeti szempontból rendkívül bizonytalan, a magyar gestaszerkesztmény romlott formában ránk maradt adatával kapcsolatban pedig Sisic egyszerűen téve-76 cum (...) primus transiverit Drave fluvium, et partes sibi Sclavicas regno primum occupavit adducto, ubi et sedem fundavit episcopalem videlicet Zagrabiensem — CDCr III. 445. 77 Pauler Gy.: A magyar nemzet i. m. II. 590-593. — Tadija Smiciklas az oklevél szövegéhez fűzött kommentárjában ezt a véleményt minden indoklás nélkül elutasította (CDCr III. 445.). 78 Györffy Gy.: Szlavónia kialakulása i. m. 234-235. 79 occupavit totam terram a Dravo fluvio — História Salonitana 92. 80 primus transient Drave fluvium, et partes (...) occupavit — CDCr III. 445.
