Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szlavónia korai hovatartozása II/369
SZLAVÓNIA KORAI HOVATARTOZÁSA 381 I. 5. Spalatói Tamás krónikájának 15. és 17. fejezete Tamás spalatói főesperes 1266-1268 között befejezett,7 0 História Salonitana címen ismert művének 15. fejezetében az áll, hogy az úgynevezett horvát püspök71 lelki joghatósága egészen a Dráváig terjedt, a 17. fejezet szerint pedig a Drávától a Vasas-hegységnek nevezett Gvozdig (Alpes que dicuntur Ferree) húzódó területet csak Szent László foglalta el Magyarország számára.72 Amennyiben hihetünk Spalatói Tamásnak, akkor Szlavónia korai hovatartozásának kérdésére egyértelmű válasszal rendelkezünk. De hihetünk-e neki? Noha a fenti adatokat egyértelműen megcáfolni nem lehet, perdöntőnek sem tekinthetjük őket, hiszen krónikásunk bő másfél évszázaddal később alkotott a vizsgált eseményeknél. Tudósításai forrásértékét először Pauler vonta kétségbe, mert a Tamás főesperes feltűnően sokat téved a régmúlt bemutatása során. Szent László szlavóniai hódításáról szólva a spalatói történetíró Pauler szerint valószínűleg csupán a saját korának viszonyait vetítette vissza all. század végére, hiszen a 12. században kialakult szlavóniai tartomány valóban a Drávától a Gvozdig terjedt.73 Györffy úgy vélte, hogy a dalmáciai történetíró a „horvát püspök" joghatóságának túlzó megnagyobbításával tulajdonképpen a spalatói érseknek a zágrábi püspökség fölötti egyházkormányzati hatalomra támasztott igényét kívánta történetileg megalapozni. Tudjuk ugyanis, hogy 1240-ben (vagyis éppen Tamás főesperes működésének idején) Kálmán herceg arra kérte a Szentszéket, hogy a Szlavóniával területileg nagyjából egybeeső zágrábi püspökséget sorolja át a kalocsai egyháztartományból a spalatóiba.7 4 A História Salonitana témánkba vágó adatainak forrásértéke tehát erősen kérdéses: Szlavóniát ezek tanúbizonysága alapján sem lehet az 1091 előtti horvát állam részének tekinteni. I. 6. II. András király keltezetlen7 5 oklevele A háromszoros átírásban ránk maradt szöveg szerint a pécsi és a zágrábi egyházmegye közötti határt már Szent László rögzítette, „miután (...) elsőként 70 Almási Tibor: Spalatói Tamás. In: KMTL 659.; Mirjana Matijevic Sokol: Torna Arhidakon i njegovo djelo. Rano doba hrvatske povijesti. (Knjiznica hrvatske povijesti i kulture 3.) Split 2002. 33-43. 71 Az ún. horvát püspök (episcopus Chroatensis, episcopus regni Croatiae) intézménye 1024-1030 között alakult ki. Amikor ugyanis Velence az 1020-as években elfoglalta a dalmát tengerpart főpapi székvárosait, III. Kresimir Péter horvát király egy új püspökség életre hívásával próbálta elkerülni, hogy országának egyháza velencei befolyás alá kerüljön. A tisztség betöltője mindenekelőtt az uralkodó környezetének lelki életéért felelt, és ennélfogva többnyire az udvarban tartózkodott. Állandó széktemplommal 1078 előtt nem is rendelkezett (Miho Barada: Episcopus Chroatensis. Croatia Sacra 1. [1931] 161-215.; Mile Vidovic: Povijest crkve u Hrvata. Split 1996. 97-98.). 72 Thomae archidiaconi Spalatensis História Salonitarum atque Spalatinorum pontificum. Ed. Olga Peric, Damir Karbic, Mirjana Matijevic Sokol, James Ross Sweeney. (Central European Medieval Texts 4.) Bp.-New York 2006. (a továbbiakban: História Salonitana) 70., 92. 73 Pauler Gy.: Horvát-Dalmátország i. m. 201.; Uő: A magyar nemzet i. m. I. 446. 74 Györffy Gy.: Szlavónia kialakulása i. m. 235-236.; Uő: Jób esztergomi érsek kiválasztása az esztergomi érseki székbe és ennek következményei. Strigonium Antiquum 2. (1993) 44. 75 A szakirodalom Koller József (Josephus Koller: História episcopatus Quinqueecclesiarum I—VII. Posonii-Pesthini 1782-1812. I. 293.) nyomán többnyire 1235-re keltezi, ám a fennmaradt példányokban az oklevél dátuma nem szerepel (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár 3.; Diplomatikai Fényképgyűjtemény 280 274.).
