Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szlavónia korai hovatartozása II/369
380 KÖRMENDI TAMÁS László király 1091. évi horvátországi háborúja már bőven kívül esett a Györffy György által hetven esztendőre becsült6 2 történeti emlékezethatáron — vagyis az oklevél keltekor már nem élhettek olyan személyek, akik emlékezhettek volna a háború pontos menetére.6 3 Mivel pedig a Dráva és Gvozd közötti terület magyar kézre kerüléséről a korabeli elbeszélő források sem hagytak ránk semmiféle beszámolót, logikusnak tűnik az a feltételezés, hogy a hamisító jobb híján a magyar gestaszerkesztmény szűkszavú feljegyzéséből indult ki. Ez már csak azért sem lehetetlen, mert éppen Györffy mutatta ki, hogy becses elbeszélő forrásunk és az 1217. évi oklevél szövege között közvetlen filológiai kapcsolat áll fenn.6 4 A gestaszerkesztmény szerint az 1091-re keltezhető kun támadás híre Szent Lászlót „Szlavóniában" (in Sclavonia) érte.6 5 A király alig valamivel korábban foglalta el az adriai parton fekvő Tengerfehérvárt, a dalmáciai területek meghódításáról pedig éppen azért volt kénytelen lemondani, mert seregével vissza kellett térnie Magyarországra, hogy kiűzze innen a kunokat.6 6 Okkal feltételezzük tehát, hogy a szövegben szereplő „Szlavónia" kifejezés valójában az adriai területekre vonatkozik: vagy kimondottan a tengermelléki Horvátországotjelöli,6 7 vagy pedig az elnevezés latin etimológiájának megfelelően egyszerűen 'szláv ország' jelentést hordoz.6 8 Csakhogy mire a gestaszerkesztmény anyaga az 1220-as években a zágrábi hamisító elé került, a Szlavónia területnév értelme megváltozott, és immár a Dráva és a Gvozd között elterülő tartományt jelölték vele. Ez téveszthette meg a hamisítvány összeállítóját.6 9 Témánk szempontjából azonban másodlagos kérdés, hogy az 1217. évi koholmány összeállítója tévedésből vagy szándékosan állította, hogy Szlavóniát csak Szent László csatolta volna a magyar államhoz. Sokkal lényegesebb, hogy ez a história részint a hamisítás tényéből adódóan, részint pedig a gestaszerkesztménnyel mutatkozó szövegpárhuzam okán semmiképp sem tekinthető eredeti információkat őrző, hiteles beszámolónak. Ennélfogva pedig arra is alkalmatlan, hogy megbízhatóan keltezze a Dráva és a Gvozd közötti terület magyar fennhatóság alá kerülését. 62 Györffy György. A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei 18. (1969) 222-224. — Györffy emlékezethatár-elméletét újabban vitatja: Szabados György: Az állami emlékezet emberi határai. A korai magyar gesták irányultságáról és időrétegeiről. In: Margonauták. írások Margócsy István 60. születésnapjára. Szerk. Csörsz Rumen István et alii. Bp. 2009. 476-482. 63 Györffy Gy.: Szlavónia kialakulása i. m. 234. 64 Uo. 233. ' 65 SRH I. 412. 66 Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szeged 2003. 88-89. 67 Györffy Gy.: Szlavónia kialakulása i. m. 226. 68 Zsoldos A.: Egész Szlavónia i. m. 273. 69 Az itt vázolt lehetőséggel egyébként fentebb már sokat idézett tanulmánya más helyén maga Györffy is számolt, 1. Györffy Gy.: Szlavónia kialakulása i. m. 226-227.
