Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szlavónia korai hovatartozása II/369
SZLAVÓNIA KORAI HOVATARTOZÁSA 379 tatis titulo) birtokoljon Kemesnicán, amilyeneket ott korábban a püspökség élvezett: így őt illeti a nyestbőradó és mindenfajta járadék, valamint a mindenkori bán helyett kizárólag ő jogosult a beszállásolás igénybevételére (vagy inkább annak pénzbeni megváltására)5 7 is. A püspököt az uralkodó a zágrábi vár földjeiből kihasított adománnyal kárpótolta, egyszersmind erre is kiterjesztette a fent részletezett kiváltságokat.5 8 1221-ben tehát II. András pontosan azokat a jogokat sorolta fel a zágrábi egyház birtokairól rendelkezve, mint amelyeket már Imre oklevelei is említettek — ám egy szót sem szólt azokról a kiváltságokról, amelyeket állítólag ő maga adott volna a püspökségnek négy esztendővel korábban. Ez pedig aligha erősítheti az 1217. évi oklevél hitelébe vetett bizalmunkat. Egyfelől tehát Margeticcsel egyetértve csaknem bizonyosak lehetünk abban, hogy az oklevél eredetije látszólag hibátlan formátumú királyi privilégium volt, másfelől pedig még mindig adottak Györffy súlyos és helytálló tartalmi kifogásai, amelyek, véleményem szerint, eleve kizárják, hogy az oklevelet hitelesnek tekinthessük. Igaza lehetett Nada Klaicnak, amikor Györffy eredményeit továbbgondolva az iratot formai szempontból igen jól sikerült hamisítványnak minősítette.5 9 Ez persze nem is meglepő. Mint arról ugyanis fentebb már szó esett, a hamisítás időpontját a kutatás joggal keltezi 1226 második felére vagy 1227 elejére. Ekkoriban viszont a zágrábi püspöki székben az az István ült, aki 1224-ben és 1225-ben aradi prépostként a királyi kancelláriát is vezette.6 0 Ha valaki pontosan tisztában lehetett II. András okleveleinek formai jellegzetességeivel, akkor az nyilvánvalóan ő volt. Nem túlságosan nehéz feladat hát egyrészt megállapítanunk, hogy ki állhatott a hamisítás hátterében, másrészt megválaszolnunk azt a kérdést, hogy miképpen keletkezhetett Zágrábban egy olyan tökéletes hamisítvány, amely 1269-ben és 1271-ben még a királyi kancellária hozzáértő személyzetét is megtévesztette. Vizsgáljuk meg ezek után az oklevél témánk szempontjából különösen érdekes részletét, a Szent László állítólagos szlavóniai hódításáról beszámoló narratiót. Hogyan keletkezhetett ez? Györffy szerint a hamisító „megfontoltan a hagyomány és a köztudat ellenében, saját egyháza érdekében konstruálta" ezt az oklevélben foglalt rendelkezések szempontjából mellékesnek tűnő történetet, hogy segítségével a zágrábi püspökség megnyerje a pannonhalmi apátsággal szemben folytatott tizedpert.6 1 Magam azonban egyáltalán vagyok bizonyos ebben: szerintem nagyon is elképzelhető, hogy a koholt irat készítője a rendelkezésére álló adatok alapján valóban úgy hitte, hogy Szlavóniát csak Szent László csatolta Magyarországhoz. Erre a feltételezésre ráadásul éppen Györffy egy másik elmélete vezet. Az 1217. évii hamisítvány megszerkesztésekor ugyanis 57 Weisz Boglárka - Zsoldos Attila: A báni joghatóság Szlavóniában és a Dráván túl. In: „Fons, skepsis, lex". Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged 2010. 471. 58 CDCr III. 199-200. 59 Klaic, N.: Zagreb i. m. 312. 60 Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak 11.) Bp. 2011. 108. 61 Györffy Gy.: Szlavónia kialakulása i. m. 234.
