Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
28 BALOGH MARGIT egy fejezetet, amelyek számos Magyarországon kívüli területen többséget alkotnak. E téma felvetésével ellentéteket szítana a nyugati emigráns csoportok körében, és nyilvánvalóan mérsékelné a kommunistaellenes magyar és nem magyar emigráns szervezetek között a szovjetek elleni magyar felkelés hatására kialakult szolidaritást. Mindenesetre könnyű volt meggyőzni, hogy törölje e fejezetet az emlékirataiból" - tartalmazza az egyik követségi jelentés.8 3 A kézirathagyatékban több dobozban és dossziéban is találhatók a kiadott emlékiratokhoz köthető, eltérő című szövegek. Az egyes dossziék eltérő megnevezése nem azt jelenti, hogy többféle élettörténete lett volna Mindszentynek, hanem az irattározás során hol így, hol úgy írták a dossziéra a műfajt. De mindegyik Mindszenty József élettörténetéről szólt, mégpedig lényegileg ugyanúgy. Összevetve ezeket a változatokat, kijelenthető, hogy ugyanazon mű egyes fázisainak tekinthetők, nincs többféle memoár.8 4 A 34. dobozban például három iratköteg is lapul, a doboz külső felirata szerint mindegyik az „Emlékirat" címet viseli: 1) „Átnézett és átírt magyar szöveg (dr. Bíró Béla, Csonka Emil, dr. Fábián Károly, dr. Harangozó Ferenc, dr. Ispánky Béla, dr. Révay István, dr. Vecsey Lajos segítségével)", 2) „Prímás úr kéziratairól készült a német fordítás (Prímás úr irányítása, ellenőrzése és felügyelete mellett dr. Vecsey József [az előbbi pontban említett Vecsey Lajos testvére - B. M.] válogatta ki, állította össze és egészítette ki)", 3) „(Ispánky Béla által átnézett fejezetek)". A dobozon belül viszont mégis eltérő megnevezésekkel találkozunk, legalábbis annyiban, hogy az „Emlékirat" szó átváltott többes számba, s a sorrend is felcserélődött. A kéziratok szövege nem a lényegben, csupán szófordulatokban, egy-egy meglévő vagy kihagyott mondatban, bekezdésben, helyenként valamilyen adat, emlék, minősítés meglétében vagy épp hiányában tér el egymástól. Azt, hogy pontosan ki, mikor és mennyiben nyúlt bele a szövegbe, lehetetlenség kibogozni, ahogy azt is, hogy egyes javításokat miért, másokat miért nem vezettek át a kiadott szövegbe. Miután legalább heten szorgoskodtak a kézirat szövegével, nyilván vitákkal járt, kinek a szempontja érvényesüljön. Mindannyian saját álláspontjukat kívánták visszavetíteni a szövegbe, ami így többek kezén formálódott véglegessé. Az viszont bizonyos, hogy a végső kézirat Mindszenty hozzájárulásával ment a nyomdába, tehát bárki is javította, szerkesztette, arról a szerző is tudomással bírt. A munkamódszerre az egyik dosszié tartalomjegyzéke utal, amelyben az egyes fejezetcímekhez feltüntették, miként is állt össze. A 86 fejezetből 28 maradt meg kizárólag mint a bíboros eredeti szövege, 43 esetben az eredetit kiegészítették szóbeli információkkal vagy különböző források (Mindszenty-okmánytár, New York Herald Tribune, Fekete könyv, Sárga könyv, 83 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State, Hungary, Budapest; Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691B, Box 1. Mindszenty-Classified, July-Dec. 1957. Jegyzőkönyv megbeszélésről, 1957. május 1. Tárgy: Magyarország jövője egy szabad Kelet-Európában; Mindszenty bíboros és J. T. Rogers beszélgetése. 84 A Mindszenty Emlékirataim címmel publikált visszaemlékezéseivel kapcsolatos különböző kéziratokra és azok eltéréseire elsőként Németh László Imre hívta fel a figyelmet a Mindszenty megvalósult álma. A Santo Stefano Rotondo és a Szent István Ház c. kötetben (Szent István Társulat, Budapest, 2009. 16. és lábjegyzetek.)
