Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 311 sa, úgy tűnik, a premontrei kanonokrend betelepítését jelentő váradhegyfoki prépostság létrehozása volt.212 II. István azonban — apjával ellentétben — nem tudta megőrizni a püspökök töretlen támogatását. Külpolitikájának kudarcai, az országban fokozódó királyi terror, amiről a Krónika is beszámol, különösen pedig a Bizánci Birodalom területéről befogadott és a király környezetében nagy befolyásra szert tevő pogány besenyők miatt uralma az egyháziak nemtetszését váltotta ki.21 3 Az egyháziak közül mindez különösen érzékenyen érintette az udvarban komoly hatalommal rendelkező püspököket. A király nehézségeit látva a dömösi prépostságban élő Almos herceg újra összeesküvést szervezett, amely azonban kitudódott. A vak hercegnek nem maradt más választása, a királlyal ellenséges viszonyban álló Bizáncba menekült, hogy életét mentse.21 4 Fiát, Bélát, úgy tűnik, nem vitte magával, hanem a pécsváradi bencés apátságban rejtette el.21 5 A 15. századi Müncheni Krónika szövege viszont arra utal, hogy Béla herceg is apjával ment Bizáncba.21 6 Többen úgy vélik, hogy Béla 1125-ben II. István terrorja elől apjával együtt Bizáncba menekült, és évekig bizánci területen tartózkodott, nehezen tartják ugyanis hihetőnek, hogy Álmos híveivel együtt elmenekül, fiát viszont a király bosszújának kitéve Magyarországon hagyja. Makk Ferenc a két elképzelést összeegyeztetni próbálva azt az álláspontot képviselte, hogy néhány évi bizánci tartózkodás után, II. István utolsó éveiben, Béla titokban visszatért Magyarországra és ekkor talált rejtekhelyet Pécsváradon.21 7 Kronológiai szempontból inkább az tűnik elfogadhatóbbnak, hogy a vak herceg mindvégig Magyarországon tartózkodott, mivel a királyként később kiadott oklevele több mint kétesztendei pécsváradi tartózkodására utal. A Krónika szerint pedig, miután II. István értesült arról, hogy Béla életben van és Magyarországon tartózkodik, Álmos itthon maradt hívei irányában tett gesztusként Tolnában jelölt ki a vak herceg számára szállást, biztosított származásához illő ellátást, illetve kiházasította a szerb fejedelem lányával. Nem zárva ki Makk Ferenc által felvetett bizánci tartózkodás lehetőségét sem, a felsorolt eseményeket 1125 (Álmos Bizáncba menekülése) és 212 L. erre a 123. sz. jegyz-et. 213 II. István uralkodásra összefoglalóan 1. Makk Ferenc: Megjegyzések II. István történetéhez. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János, Székely György. Bp. 1974. 255-258. és Makk Ferenc: Megjegyzések II. Béla történetéhez. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 40. Szeged 1972. 37. 214 A herceg 1125 táján menekülhetett el az országból, 1. pl. Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp. 1998. 163. 215 Egy II. Géza nevében 1158. évi keltezéssel rendelkező hamis, de egykori eredetit hasznosító oklevél utal II. Béla oklevelére, amelyben említés történik arról, hogy a vak Béla herceget két éven át rejtegették a pécsváradi bencések. A II. Géza neve alatt kelt oklevélben egy ténylegesen II. Béla által kiadott oklevelet dolgozhattak bele. A Krónika is utal Béla elrejtésére, de nem jelöli meg annak pontos helyét. Az oklevél kiadását 1. Vatikáni magyar okmánytár 1/4. Bp. 2000. 579. A Krónikában fennmarad utalásra 1. SRH I. 443., vö. továbbá Sörös P.: Az elenyészett bencés apátságok i. m. 15., Gállos Ferenc - Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez. Dunántúli Dolgozatok 8. Pécs 1975. 10., Gállos Ferenc - Gállos Orsolya: Pécsvárad bencés apátsága és települése a középkorban. In: Pécsvárad. Szerk. Füzesi Miklós. Pécsvárad 2001. 131-132. 216 Bela filius etiam obcecatus servabatur occulte in Grecia — SRH II. 81. 217 Makk F.: Megjegyzések II. Béla történetéhez i. m. 36.
