Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
312 KOSZTA LÁSZLÓ 1131 (Béla trónra kerülése) közé akként lehet biztosan besorolni, ha úgy tekintünk a vak hercegre, mint aki folyamatosan Magyarországon volt.21 8 Béla pécsváradi befogadása,21 9 számára az asylum biztosítása azt bizonyítja, hogy a bencések, a királyi alapítású bencés monostorok kitartottak Almos családja mellett. Mindezt elmélyítette a II. István politikájával szemben az 1120-as évek második felében erősödő ellenállás. Úgy tűnik, az Almos fiának jogait helyreállítani kívánók köréhez már a püspökök egy része is csatlakozott. A Krónika ugyanis megemlíti, hogy Béla hollétét II. István előtt felfedők egyike, Pál győri püspök volt.220 1131-ben, II. István halála után, az Almos-ág hívei kerekedtek felül és Bélát koronázták királlyá, noha vaksága komoly nehézséget jelentett a kormányzati munkában. II. Béla uralkodásának elején Aradra országos gyűlést hívott össze, ahol 68 főembert megöletve kegyetlenül leszámolt Kálmán és II. István egykori híveivel. A mészárlás okozta lelki teher enyhítésére a gyűlés helyén királyi társaskáptalant alapított a király, és a megölt előkelők vagyonát a Krónika szerint szétosztotta a székesegyházak között.22 1 Figyelemre méltó az, hogy nem általában az egyházat, hanem konkrétan a székesegyházakat említik a Kálmánt és fiát támogatók vagyonából részesedőkről szólván. Béla ezzel a lépéssel bizonyosan maga mellé akarta állítani az elmúlt évtizedekben döntően a Kálmán-ágat támogató püspököket. Uralkodása elején tehát meg kívánta nyerni a családját mindvégig segítő szerzetesség mellett a püspököket, a püspökségi központokhoz tartozó papságot. A szerzetességen túl így a teljes magyar egyház támogatását biztosította maga számára, amely uralkodása végéig legszilárdabb szövetségesének bizonyult.22 2 II. Béla trónra kerülésével megint szorosabb lett a bencések és a királyi udvar kapcsolata. Újra tudunk bencés monostoroknak tett királyi adományokról, sőt, fél évszázad múltán királyi támogatással új bencés kolostor jött létre. Nagy valószínűséggel II. Béla alapításának tarthatjuk a dunaföldvári bencés monostort, amelyet Szent Péter mellett Szent Ilona tiszteletére is felszenteltek. Az utóbbi titulus egyértelműen utal az uralkodó feleségére, Ilona királynéra. Ezzel Szent László somogyvári monostora után újra királyi alapítású rendházzal bővült a hazai bencés kolostorok száma.22 3 A királyi kegyuraság alatt álló új bencés monostor létrejöttének helyszíne szintén II. Béla alapítását támasztja alá, ugyanis trónra kerülése előtti években II. István a tolnai területet jelölte ki lakhelyéül. A számára menedéket adó pécsváradi monostornak is innen tett 218 Utóbb Makk Ferenc is ezt az álláspontot képviselte, 1. Kristó Gy. - Makk F.: Az Árpád-házi uralkodók i. m. 164. 219 Béla herceg feltételezett pécsváradi lakhelyére 1. Bodó Balázs: A pécsváradi bencés monostor építéstörténete az újabb kutatások tükrében. In: A középkor és kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő Elek, Kovács Gyöngyi. Bp. 2010. 364. 220 SRH I. 442-443. 221 illis illorum possessio ecclesiis cathedralibus est divisa — SRH I. 447. 222 Makk F.: Megjegyzések II. Béla történetéhez i. m. 45-48. 223 A dél felé haladó hadi út mellett létrejött monostor lett az utolsó Árpád-házi királyok által létrehozott bencés apátság. A 12. század végén a pécsi püspök és a földvári apát között III. Ince pápa előtt folyt pereskedés bizonyítja azt, hogy a monostort II. Béla alapította, 1. Sörös P.: Az elenyészett bencés apátságok i. m. 168.
