Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
310 KOSZTA LÁSZLÓ ismert volt a király környezetében,20 5 hogy a lengyel főpapok milyen súlyos szankciókat hoztak vagy készültek bevezetni a lázadó féltestvérét megvakíttató lengyel uralkodóval szemben.20 6 Kálmán tettére viszont nem érkezett ilyen reakció a püspökök részéről. Ezt alátámasztja, hogy a Kálmán alatt kezdett őskrónika folytatása, amelyet a megvakított Almos családjából származó uralkodók, valószínűleg II. Géza és III. István udvarában írtak, nagyon sötét képpel ábrázolja Kálmán alakját,207 de nem tesz említést ilyen jellegű szankciókról. A püspöki kar tehát tudomásul vette Kálmán tettét, Almosnak nem lehettek hívei a világi papság vezetői között. A megvakított Almos nem csupán a kötelező keresztényi könyörületességtől vezettetve kapott menedéket az egyháztól maga és családja számára. Mindenekelőtt a herceg alapította és támogatta egyházak tartottak ki mellette. így a dömösi prépostság, nyilvánvalóan a korszak dekretális forrásai szerint előtérbe kerülő asy/um-jogban is bízva, menedéket adott a vak herceg családjának, ők ezzel mintegy az egyház védelme alá kerültek. A kegyetlen leszámolásnak is köszönhetően II. István nehézségek nélkül vette át a hatalmat apjától, az 1116-ban elhunyt Kálmán királytól. II. István az apja kijelölte politikát kívánta folytatni, ami egyházpolitikájában is kifejeződött. Egy 12. század közepi oklevél szerint nem maradt abba az egyházi, elsősorban a királyi alapítású monostorokat érintő birtokvisszavételei politika sem.208 Nem tudunk arról, hogy II. István maga bencés monostort alapított, vagy a rend számára adományt tett volna. Egy későbbi átiratában 1118-ra datált feljegyzés-töredék szerint viszont II. István György győri püspök által tartott vizsgálat nyomán visszaadott tíz mansiót a tihanyi apátságnak, amelyeket Kálmán király idején a királyi udvarnokok uralkodói jóváhagyás nélkül királyi szolgálatra kényszerítettek.20 9 Megerősítette továbbá Acha veszprémi nemes jobbágynak a pannonhalmi monostor számára tett adományát,21 0 illetve jóváhagyta a magánkezdeményezésre létrejött almádi monostor megalapítását.21 1 II. István így tehát nem akadályozta meg, sőt, megerősítő oklevelei tanúsága szerint, támogatta, hogy a világi elit adományokkal és új alapításokkal gazdagítsa a bencéseket, de maga nem tett ilyen donációkat. Egyetlen jelentős egyházi alapítá-205 Gall Névtelen számol be a magyarországi vezeklésről és Boleszláv Kálmán királlyal való találkozásáról, 1. Gall Névtelen: Chronicae Polonorum i. m. 476-478. (Lib. 111/25.). 206 Gall Névtelen beszámol arról, hogy a vezeklő zarándoklat húsvétkor Gnieznóban ért véget, ahol az uralkodó Szent Adalbert számára egy új ereklyetartót készíttetett. Mindebből valószínű, hogy a gnieznói érsek szankciókat akart hozni az uralkodóval szemben, és ennek kivédését célozta a vezeklés (Bagi Dániel szóbeli közlése). A zarándoklat gnieznói lezárására 1. Gall Névtelen: Chronicae Polonorum i. m. 263-264. (25. fejezet). Györffy György szerint viszont a lengyel érsek ténylegesen kiközösítette az uralkodót, 1. Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 959. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). 207 Kristó Gy.: Magyar historiográfia I. i. m. 36-40. 208 Err e ugyan konkrét adattal — Kálmán uralkodásával ellentétben — nem rendelkezünk, de II. Géza abban az oklevelében, amelyben visszaadja Pannonhalmának a Kálmán idejében elvett Győr melletti vizahalászati jogot, említést tesz II. Istvánról, mint aki alatt folytatódott a birtokvisszavétel (PRT I. 597.). 209 RA 50. sz.; DHA I. 405. 210 RA 52. sz.; DHA I. 423. 211 DHA I. 411.
