Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 305 mán alatt hivatalban lévő világi pap püspökök környezetében, velük szoros kapcsolatot tartó személyben. így a legenda tartalma, mondanivalója sem illeszthető az egy érseket és négy püspököt szolgáló Fulco hospes életpályájába. A 11-12. század fordulóján a világi papságot előtérbe helyező Kálmán király mellett a bencés szerzetességet támogató Almos környezetéhez tartozó, és kíséretében 1107-ben a Szentföldre zarándokló pannonhalmi szerzetesben kell keresnünk inkább a legenda szerzőjét. A legendaíró szerzetes pedig nem csupán liturgikus célzattal, templomi olvasmányként17 9 állította össze Imre herceg új életrajzát, hanem egyfajta vitairatot kívánt készíteni a Kálmán alatt történő egyházpolitikai változások ellenében. A vitát szépen példázza, hogy Kálmán alatt két, egymásnak ellentmondó és össze nem egyeztethető Szent Imre-kép fogalmazódott meg. A Krónika 96. fejezete, amelyet nagy valószínűséggel Kálmán korában írtak, Imrében István király méltó utódját látja, és egy erénykatalógust összeállítva bizonyítja, hogy a herceg rendelkezett az uralkodáshoz szükséges tulajdonságokkal, kiemelve István azon szándékát, hogy visszavonul az uralkodástól és a trónt átengedi fia számára.18 0 Az udvari környezetben, vélhetőleg a királyi kápolnához tartozó klerikus rajzolta Szent Imre-képben szó sem esik a herceg önmegtartóztató életéről, ehelyett egy, az uralkodásra minden szempontból alkalmas utód képe bontakozik ki. A pannonhalmi szerzetes ábrázolta Imre legfőbb erénye viszont a szüzesség lett, és az uralkodással kapcsolatos tulajdonságok helyébe a szerzetesi életmódhoz való vonzódás került. Az Imre-legenda így a 12. század eleji pannonhalmi monostor szellemiségét és eszményeit tükrözte.18 1 Mindez alátámasztja véleményem szerint azt, hogy a 12. század elején súlyos nézetkülönbségek alakultak ki a királyi udvar és a bencés monostorok között, amelyekhez kapcsolódva mindkét részről vitairat jelleget is magukon viselő írások keletkeztek. Az 1083-ban kanonizált szentek közül Gellért csanádi szerzetes-püspök életéről két legendával rendelkezünk, a bővebb úgynevezett „nagyobb"-bal18 2 és egy jóval rövidebbel.18 3 A két legenda keletkezéstörténetével, egymáshoz való viszonyával sokat foglalkoztak.18 4 A gyakran egymásnak ellentmondó állásfoglalások18 5 ellenére ifjabb Horváth János munkásságának köszönhetően az tűnik 179 Pl. legutóbb Szovák Kornél hangoztatta, hogy az Imre legendát liturgikus célokra, illetve szerzetesi olvasmánynak szánták (Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i. m. 777.). 180 a Krónika Imre-képére 1. pl. Tóth S.: Magyar és lengyel Imre-legendák i. m. 37-39. és különösen Bollók János: Szent Imre alakja középkori krónikáinkban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 64-75., valamint Bollók J.\ A Szent Imre-legenda i. m. 352. 181 Bollók J.\ A Szent Imre-legenda i. m. 352. 182 SRH II. 480-506. 183 SRH II. 471-479. 184 A két legendára vonatkozó irodalom legújabb összeállítását 1. Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i. m. 779-782. 185 Pl. Csóka J. Lajos, aki a kisebb legendát tartja korainak, keletkezési idejét 1100 körüli időre teszi, míg a nagyobb legendát 14. században írt, anakronizmusokkal teli, Gellért életére forrásértékkel nem bíró műnek gondolja, 1.. Csóka J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása i. m. 133-154., Csóka J. Lajos: Szent Gellért kisebb és nagyobbik legendájának keletkezéstörténete.
