Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 283 megszülető második fiának ezzel ellentétben a honfoglalás pogány nagyfejedelmének, Almosnak a nevét adta. Az adott politikai helyzetben Géza számára is világos volt, hogy kiskorú fiai nem örökölhetik a hatalmat, a trónon őt testvére, László követheti, vagy vissza kell adni a hatalmat a legitim módon megkoronázott Salamonnak. A jámbor, uralmának jogosságával kapcsolatban kétségeket érző Gézáról joggal feltételezhetjük, hogy testi hibával rendelkező és a világi előkelők gyakran harcmezőn is zajló életében nem igazán sikeresnek remélt fia számára egyházi életpályát szánhatott. A primogenitúra szabályai szerint a trónra elvileg jogosult elsőszülött — aki a hatalomtól megfosztott Salamonhoz kapcsolható szent nevét viselte — egyházi pályára küldése engesztelő áldozatként szolgálhatott a nagyböjtben fegyverrel legyőzött legitim király ellenében hatalomra jutott Géza szemében. Az Árpádok családi történetében egyedülálló az, hogy a dinasztia egy az uralkodóhoz igen közeli férfitagja egyházi pályára lépjen.7 7 Kálmánon kívül csupán az Árpád-ház egyházi életformát választó női tagjairól van tudomásunk. Kálmán papnak neveltetése mögött mindenképpen valami rendkívüli, a közvetlen családtagokat, Gézát és Lászlót mélyen érintő motivációt és nem elsősorban dinasztikus hatalomgyakorlási technikát kell keresnünk.7 8 Szent Istvántól kezdve az Árpád-házi királyok ugyanis mindvégig, még a 13. században Bp. 2000. 5., Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp. 1977. 132-133., Kerny Teréz: Szent Kálmán és Könyves Kálmán kultuszáról. Ars Hungarica 29. (2001) 9-32., Josef Wodka: Der heilige Koloman. In: Bavaria Sancta I. Hg. Georg Schwaiger. Regensburg 1970. 221-232., Meta Niederkorn-Bruck: Der heilige Koloman. Wien 1992. 12-29. A névválasztás további magyarázataira 1. Slíz Mariann: Az Arpád-ház névadása Géza fejedelemtől III. Andrásig. Bp. 2000. 16-17. 77 Szent Imrével kapcsolatban fogalmazódott meg az a feltevés, hogy kezdetben — mikor még élt bátyja, Ottó — egyházi pályára szánták volna. Testvére halála után lett ő a trónörökös, és kapott felkészítést az uralkodásra. L. pl. Vargha Dámján: Szent Imre problémák. Bp. 1931. 32-37., Török József: A magyar föld szentjei. Bp. 1991. 85., Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. Bp. 2002. 83. 78 A Premysleknél kimutatható az a törekvés, hogy a világi hatalom mellett az egyházi irányítást is közvetlen családtagon keresztül gyakorolják. A 10. században II. Boleszláv fejedelem testvére, Strachkwas a regensburgi Szent Emmerám-kolostor szerzetese lett, ahol a Christian nevet vette fel. 997-ben Adalbert lemondása után a prágai püspökké kívánták tenni. Christian azonban Mainzban a felszentelés előtt váratlanul meghalt, 1. Georg Schwaiger: Der heilige Bischof Wolfgang von Regensburg. In: Regensburg und Böhmen. Hg. Georg Schwaiger, Josef Stabler. Regensburg 1972. 50., Jerzy Strzelczyk: Polen, Tschechen und Deutsche in ihren Wechselwirkungen um das Jahr 1000. In: Polen und Deutschland vor 1000 Jahren. Hg. Michael Borgolte. Berlin 2002. 53., Jana Nechautová: Christian. In: LexMa. II. 1913-1914. — All. században I. Bretislav negyedik fiát, Jaromirt papnak neveltette, akit 1068-ban prágai püspökké szenteltek és ebből az alkalomból felvette a Gebhard nevet. A Szent Lászlóval is szoros kapcsolatot tartó püspök az 1070-es években súlyos konfliktusba került testvérével, Wratislaw herceggel, 1. Peter Hilsch: Familiensinn und Politik bei den Premysliden. Jaromir-Gebhard, Bischof von Prag und Kanzler des Königs. In: Papsttum, Kirche und Recht im Mittelater. Festschrift fur Horst Fuhrmann zum 65. Geburtstag. Hg. Hubert Mordek. Tübingen 1991. 215-231., Dalibor Kaihaus: Boleslav III.: knize na konci casu? In: Ad vitam et honorem Profesoru Jaroslavu Mezníkovi prátelé a záci k pétasedmdesátym narozeninám. Ed. Libor Jan, Martin Wihoda. Brno 2003. 221-229. Kérdés, hogy Jaromir-Gebhard egyházi karrierje mennyire motiválta a Premyslek családi viszonyait jól ismerő Géza királyt vagy Szent Lászlót abban, hogy Kálmán egyházi pályára küldjék és püspökké tegyék. A cseh herceg és a prágai püspök viszálya valószínűleg óvatossá tette a magyar uralkodót a dinasztia tagjai egyházi karrierjének alakításában. Kálmánt így a cseh egyházat vezető Jaromir-Gebhard prágai püspökkel ellentétben, nem Esztergom, hanem a váradi vagy az egri püspökség élére tették.
