Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 275 zad végén ezzel a világi igazgatás helyi központjaiban, politikailag fontos helyszíneken erősítették jelenlétüket a bencések. Az új monostorok közvetlen hatással lehettek az ispáni központ életére, a vármegye kormányzatára. Az ispán mellett már nem csak a helyi templom papja, hanem a bencés szerzetesek is jelen voltak. A megyék központjaiban akkor jelent meg a bencés szerzetesség, amikor a főesperességek kiépítésével az ispánsági várhoz tartozó pap kapcsolata erősödött a püspökkel. A középszintű egyházkormányzati rendszer kiépítésével a püspökök elmélyíteni kívánták kormányzati szerepüket a vidéki papság felett. A várhoz tartozó pap kötődése ezzel az ispán irányában gyengült, de facto már nem az ispán papjaként működött, hanem a püspök alá tartozó szervezet vezetője lett. Somogyvár, Ó-Kolozsvár és Zalavár bencés monostorának székhelye egyben főesperességi központ is lett. A 11. század végén létrejött apátságokkal a monasztikus egyház az episzkopális egyházszervezet egy alakuló, új intézményének központjában is teret próbált nyerni. A bencések megerősödésével párhuzamosan a királyi udvarral szoros kapcsolatban álló világi papság, s általában a püspökségi szervezet fejlesztése is Szent László egyházpolitikájának kiemelt részét képezte. Az uralkodó teljessé téve all. század első felében kialakított episzkopális egyházszervezetet, megalapította a zágrábi püspökséget, új székhelyet hozott létre Bácsott a kalocsai egyházmegye, Várad központtal a bihari püspökség számára, és az ő érdeme erdélyi egyházmegye gyulafehérvári székhelyének kiépítése is.33 A főesperességek kialakításának megkezdése all. század utolsó harmadában szintén a püspöki igazgatás intenzívebbé tételét szolgálta.34 Ali. század végére a vélhetőleg még a század elején, Szent István alatt kialakított királyi kápolna, és benne az uralkodóhoz igen közel álló királyi káplánok szerepe is előtérbe került. László uralkodása előtti időből egyetlen királyi káplánt sem ismerünk,3 5 ami önmagában is jelzi, hogy az udvari papságnak döntően még liturgikus szerepe lehetett. A század végén néhány esztendő alatt viszont már több királyi káplánt ismerünk név szerint, akik egytől egyig az uralkodó megbízásából politikailag fontos feladatok lebonyolításában vettek részt. Rendszeresen ott a nevük all. század végén kiadott királyi oklevelek tanúnévsorában az egyházi és világi előkelőket követve. Aktív szerepet játszottak a zágrábi püspökség megszervezésében. Az új egyházmegye határait Koppány királyi káplán jelölte ki, Duh püspök beiktatását pedig Fancika királyi káplán végezte.36 A királyi káplánok jelen voltak a sojelenleg is folyó ásatása hivatott eldönteni, hogy a fal kialakítása összefüggésben lehet-e az ispánsági székhely Kolonból Zalavárra helyezésével (Ritoók Ágnes: A zalai (zalavári) bencés monostor. In: A középkor és kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő Elek, Kovács Gyöngyi. Bp. 2010. 342-345.). Kristó Gyula viszont úgy vélte, hogy a megye központja már Szent István alatt Zalavár volt (Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez. Századok 136. [2002] 483^184.). 33 A 11. század utolsó harmadában felépült gyulafehérvári székesegyházra 1. Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Bp. 1958. 70-76., Bóna /.: Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában i. m. 87-89. 34 Györffy Gy.: István király és műve i. m. 522.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 214-218. 35 Először az 1074. évi kemeji csatával kapcsolatban Géza herceg káplánjait említik (SRH I. 358.). 36 Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874—1924., IV Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi,
