Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
272 KOSZTA LÁSZLÓ gyar bencéseknek nagyon komoly összeköttetései voltak a német, különösen a bajor bencés monostorokkal. A magyar egyházszervezet kialakítását vizsgáló kutatók régóta hangsúlyozzák, hogy a gorzei-lotharingiai reform bajor közvetítéssel elért Magyarországra all. század elején.16 Általánosan elfogadott, hogy a bakonybéli monostor a niederaltaichi bencések közreműködésével jött létre.1 7 A Veszprém közelében megszerveződő bencés közösség kapcsolatai vélhetőleg később sem szakadtak meg Altaich-hal. Mindennek bizonyítéka lehet az, hogy a Duna menti bajor monostor évkönyvében oly nagy figyelmet fordítottak all. század közepén a magyarországi eseményeknek.18 Bakonybél és Niederaltaich kapcsolattartását így nem tanácsos csak az alapítás időszakára szűkíteni. Salamon király német támogatást élvező uralma, az 1063 és 1074 közé eső időszak, szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és a német (bajor) bencés monostorok között valamifajta, legalább informálisnak nevezhető kapcsolat fennmaradjon. Nem szabad úgy tekinteni, hogy az 1030., majd az 1050-1051. évi német támadások minden összeköttetést elvágtak a magyar és német egyház, azon belül a két terület monostorai között. Ennek egyik konkrét bizonyítéka az Esztergom-Apáca-szigeti bencés apácamonostor létrejötte. A monostor megszervezését valamelyik 11. század második felében élő királyné nevéhez kapcsolhatjuk. Legnagyobb valószínűséggel Szent László német feleségéhez, Rudolf német ellenkirály leányához, Adelhaidhoz köthető létrehozása,19 így gyökerei a német szerzetesség irányában keresendők.2 0 A német bencés reform a 11. század utolsó harmadában Hirsau, St. Blasien és Siegburg monostorokhoz kapcsolható, és nem kizárt, hogy Hirsau és St. Blasien reformtörekvései bizonyos fokig Magyarországon is éreztethették hatásukat a Szent László uralkodása alatt megfigyelhető bencés fellendülésben. A hirsaui és a St. Blasien kolostorhoz köthető reform a gorzei-lotharingiai reform bázisán indult ki. Hirsau újjáalapításában Einsiedeln, különösen pedig a regensburgi Szent Emmerám-kolostor játszott szerepet és mindkettőben a tásával számolhatunk Közép-Európa más területei mellett all. század második felében Magyarországon is, I. Székely György. I. László király viszonya a német és a lengyel irányzatokhoz. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltő Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp. 1994. 47. és 53-54. 16 L. pl. Györffy György. István király és műve. Bp. 1977. 189. 17 Georg Stadtmüller - Bonifaz Pfister: Geschichte der Abtei Niederaltaich 741-1971. Augsburg 1971. 129-130., Koszta László: A kereszténység kezdetei és az egyházszervezés Magyarországon. In: Az államalapító. Szerk. Krist,ó Gyula. Bp. 1988. 198., Hervay F. Levente: A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. In. Paradisum plantavit. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 2001. 479. 18 Annales Altahenses maiores magyar vonatkozású részeire 1. Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCII—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: Gombos) I. 92-104. — Az évkönyvben található információk eredetére 1. Stadtmüller, G. - Pfister, B.: Geschichte der Abtei Niederaltaich i. m. 129-130. 19 Lovag Zsuzsa: Az Esztergom-szigeti bencés apácakolostor. In: Paradisum plantavit. Szerk. Takács Imre. Pannonahalma 2001. 347-348. 20 Magyarországon igen kevés apácamonostor működött, így azok nem szolgálhatták bázisát egy újabb alapításnak, illetve a német királyné környezetében is inkább szülőföldjéről érkező apácákkal számolhatunk.
