Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 273 gorzei reform előírásai szerint éltek a szerzetesek.2 1 A 11. század elején a magyar bencés szerzetességre is ez a dél-német közvetítéssel érkező reformirány volt a meghatározó. A szigorú, önmegtartóztató kolostori élet ideáját előtérbe állító hirsaui felfogástól nem állt távol az az aszketizmus, amelynek magasztalása olvasható Mór pécsi bencés püspök Zoerard-Andrásról és Benedekről 1070 táján írt legendájában. Hirsau és St. Blasien a pápaság mellé állt VII. Gergely és IV Henrik császár közötti konfliktusban és így szoros kapcsolatot alakított ki a gregoriánus reform híveivel, IV Henrik ellenségeivel, többek között Rudolf német ellenkirállyal. Szent László 1077-ben Rudolf német uralkodó22 szövetségese lett, amit dinasztikus házassággal is megerősítettek.2 3 A német ellenkirály leányának, Adelhaidnak Magyarországra kerülése és Esztergom melletti bencés monostoralapítása is egyik közvetítője lehetett ezeknek a reform irányzatoknak, különösen a St. Blasien-monostorhoz köthetőnek. Hirsau az 1070-es évek végén kapcsolatba lépett Cluny-vel és a burgundiai monostor szokásai meghatározóak voltak a német reformkör továbbfejlődésében. Az 1080-as években a magyar királyi udvar is kapcsolatba került Cluny hatásával, amit az 1091. évi somogyvári alapítás bizonyít. Saint-Gilles ugyanis a clunyi kongregáció tagja volt, bár részben megtartotta exemptus jellegét.24 St. Blasien közvetítő szerepe Hirsaunál 25 is meghatározóbb lehetett. Rudolf német ellenkirály nagy támogatója volt a monostornak, amely 1057-től rokonsága családi kolostoraként és temetkező egyházaként funkcionált. Rudolf még sváb hercegsége idején Ágnes császárnéval együtt támogatta a monostor megreformálását, amely a clunyi szokások szerint élő Fruttuaria consuetudójának átvételét jelentette 1072 táján.2 6 Rudolf így az egyházi reform egyik vezéregyénisége lett a délnémet területen, noha St. Blasien-i reform terjedése csak Rudolf halála (1080) után igazolható: először 1082-ben küldtek ki innen egy másik kolostorba szerzeteseket.27 Adelhaid királynén keresztül azonban Rudolf halála után is fennmaradhatott a kapcsolat a magyar királyi udvar és St. Blasien között. A királyné nevéhez köthető esztergomi apácakolostor egyike gyümölcse lehetett ennek az összeköttetésnek. St. Blasienben a 12. század elejéig apácák is éltek,28 így Adelhaid a Sváb 21 Hirsaura 1. Hermann Jakobs: Die Hirsauer. Köln 1961., Ulrich Nothhelfer: Hirsau. In: LexMa. V 35., Karl Frank Suso: Hirsau. In: Theologische Realenzyklopädie Bd. XV Berlin 1986. 388-390. 22 Tilman Struve: Rudolf von Rheinfeld. In: LexMa. VII. 1070-1071. 23 Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). Szeged 1996.2 113-118. 24 Füssy Tamás: A Szent Egyedről nevezett somogyvári bencés apátság történetéhez. Katholikus Szemle 16. (1902) 121-122., Kiss Gergely. „Monasteriorum sive cellarum donatio ... a dilecto filio nostro, Ladisclavo Ungarorum rege". A somogyvári bencés apátság alapításának motivációi. TörténÉsz 3. (1995) 186-187., Kiss Gergely. A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai. Egyháztörténeti Szemle 2. (2001) 53-54. 25 Rudolf ellenkirály személyes kapcsolatban állt a szerzetesekkel, ezt bizonyítja, hogy 1077-ben a pünkösdöt Hirsauban töltötte, 1. Jakobs, H.: Die Hirsauer i. m. 202. 26 Hermann Jakobs: Der Adel in der Klosterreform von St. Blasien. Köln-Graz 1968. 39-40. és 280. 27 Uo. 42. 28 A St. Blasienben élő apácákra 1. uo. 41. — A St. Blasien-ből kiinduló reform all. század végén a Duna völgyében is megjelent. Az 1094-ben bencés monostorrá alakított Göttweig első apátja St. Blasien peijelje lett (uo. 114.).
