Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 271 vábbi monostor létrehozását tervezte Montecassino segítségével az 1090-es évek első felében.9 A királyi alapítások — mellettük természetesen számolhatunk magánalapításokkal is — már önmagukban mutatják, hogy milyen vitalitás volt all. század utolsó évtizedeiben a magyar bencésekben. Az új monostorok létrehozásán túl a már működő királyi alapítású bencés rendházak is komoly adományokat kaptak az uralkodótól. Több olyan információval rendelkezünk, amelyek meggyőzően bizonyítják László igen erős személyes vonzódását a bencés rendhez. 1074 tavaszán a mogyoródi csata előtt tett fogadalmában a váci székesegyház támogatását vállaló bátyjával, Géza herceggel ellentétben, ő egy bencés monostor alapítására tett ígéretet.1 0 Montecassinóból a rendalapító, Szent Benedek ereklyéjét kérte1 1 és élete végén, az 1090-ben megözvegyült, így fiú utód reményét vesztő uralkodó apjához, I. Bélához hasonlóan a bencéseknél keresve örök nyugodalmat, temetkezőegyházként alapította a somogyvári bencés apátságot.1 2 Választ kellene adni arra: milyen mozgatói voltak annak, hogy a bencés rend alig több mint másfél évtized alatt ilyen erőteljes fellendülésre volt képes Szent László uralkodása idején. Természetesen a király személyes vonzódása és anyagi támogatása meghatározó szerepet játszott mindebben. A mogyoródi csata után kibontakozó konszolidáció is segítette a monasztikus egyházszervezet továbbépítését. A korábban alapított és megerősödött monostorok bázisát jelentették az újabbak létrejöttének. Mindez azonban nem magyarázza azt, hogy a vélhetően nagyszámú magánalapítás támogatása mellett honnan volt annyi energiája, személyi háttere1 3 a magyar bencés monostoroknak, hogy partnerei legyenek a királyi kezdeményezéseknek. A somogyvári monostor létrehozása világosan mutatja, hogy nem csupán a hazai monostorokra támaszkodott az uralkodó, hanem külső segítséget is igénybe vett. Somogyvárt a dél-francia Saint-Gilles-ből alapították, az első szerzetesei is onnan érkeztek. Hasonló alapítás terve körvonalazódik Lászlónak a montecassinói apáthoz írt leveléből is.1 4 A pápasággal szoros kapcsolatot tartó dél-francia és dél-itáliai monostor mellett még egy szerzetesi irányzatot is számba vehetünk a 11. század végi magyarországi bencések külföldi kapcsolatrendszerének feltérképezésénél: nevezetesen a német bencés monostorokat, azon belül pedig a hirsaui és a St. Blasien kolostorokhoz kapcsolódó reformköröket.15 Szent István alatt a ma-9 Szent László a somogyvári alapításhoz hasonlóan adományt ígért a montecassinói apátnak, és reményét fejezte ki, hogy az apát néhány szerzetest kiküld övéi közül a királyhoz (DHA I. 727.). Ügy vélem, mindebből joggal következtethetünk egy újabb monostor létrehozásának tervére. 10 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Bp. 1937-1938. (a továbbiakban: SRH) I. 388-389. 11 DHA I. 272. 12 Szent László somogyvári temetkezőhelyét külön fejezetben tárgyalom. 13 A magyar monostorokban, úgy tűnik, kevés szerzetes élt. A legnagyobb konventhez, a pannonhalmihoz a fennmaradt 11. század végi könyvjegyzéke szerint, az egyéni olvasásra szánt könyvek száma (13) alapján csupán 12-13 szerzetes tartozhatott, vö. Csapodi Csaba: A legrégebbi magyar könyvtár belső rendje. Magyar Könyvszemle 73. (1957) 20-22. 14 DHA I. 272. 15 Székely György felvetette, hogy László királynak még hercegként lengyel rokonságán keresztül kapcsolatai lehetettek a lotharingiai egyházi reformkörökkel. így az ottani szerzetesi reform ha-
