Századok – 2012
KRÓNIKA - Beszámoló a „Kisebbségek a Kárpát-medencében" címmel megtartott konferenciáról (Sárándi Tamás) I/263
264 KRÓNIKA dúlni a „Szent István-i" Magyarország visszaállításáról alkotott elképzeléseiktől. Másrészt — annak ellenére, hogy a tengelyhatalmak szövetségeseként harcolták végig a világháborút — az angolszász hatalmak segítségével akarták megtartani az 1938-1941 között visszacsatolt területeket. A kormányok másik dilemmája az kellett volna legyen, hogy szabad-e a maradék országot kockáztatni az 1918 után elvesztett területek visszanyeréséért? A felmerülő dilemmákat az előadó három kérdés köré csoportosítva megvilágította: 1. miképpen lehet megvédeni az ország függetlenségét a németektől?; 2. hogyan lehet a háborúból úgy kiválni, hogy a visszanyert területek megmaradjanak?; 3. miképpen lehet a másik oldal győzelme esetén a szovjet megszállást, s ezzel belátható időn belül az ország polgári rendjének elvesztését elkerülni? Mindezekkel együtt az előadás pozitív végkicsengéssel zárult, hiszen 1944-ben csak a korabeli állam pusztult el, a nemzet nem, ami aztán 1989 után megkezdhette második polgári korszakát is. A második, ugyancsak nagyívű előadás Cornel Grad (Vasile Goldi§ Nyugati Egyetem, Arad, szatmári kihelyezett tagozat) A román lakosság helyzete Észak-Erdélyben (1940 szept. - 1944 okt.) címmel hangzott el. Az előadó igyekezett sorra venni a román lakosságot ért sérelmeket, mindezt 6 kategóriába csoportosítva (menekültkérdés; román értelmiségiek helyzete; román nyelvű oktatás helyzete; gazdasági sérelmek; román bankok helyzete; román munkaszolgálatosok helyzete). Forrásként elsősorban a korszakban működött, német-olasz tiszti vegyes bizottsághoz beérkezett panaszokat használta. Az előadás továbbra is az egyéni sérelmek felsorakoztatására épült, ami a '89 előtti román történetírás hangvételére emlékeztet. A konferencia második blokkjában 3 hadtörténeti vonatkozású előadás hangzott el, szem előtt tartva, hogy a tárgyalt korszak nagy része alatt mindkét ország (Románia és Magyarország), s benne Észak- és Dél-Erdély lakossága is részese volt a második világháborúnak. Az első hadtörténeti vonatkozású előadást Szabó Péter (Hadtörténeti Intézet, Budapest) A második bécsi döntés közvetlen magyar katonai előzményei címmel tartotta meg. A korszakot hosszú évek óta kutató előadó felvázolta a magyar és román hadsereg felszerelésbeli különbségeit, az emögött álló okokat, illetve ismertette a magyar hadsereg támadási terveit és a román hadsereg elhelyezkedését és védműveit. A szerző kihangsúlyozta, hogy támadás esetén szinte biztosra vehető, hogy a magyar hadsereg nem tudta volna sikerre vinni az áttörést, ami akár a román hadsereg Magyarország területére történő behatolásával is járhatott volna. A második előadás Berekméri Róbert (Református Gyűjtőlevéltár, Marosvásárhely) tolmácsolásában, Országvédelem és Észak-Erdély 1940-1944 között címmel hangzott el. Az előadó adatgazdag előadásában igyekezett felvázolni az újonnan visszakerült észak-erdélyi területek honvédelembe történő beillesztését, az ebben játszott kulcsszerepét, a határvédelem nehézségeit, illetve számba vette az ekkor felállításra került új alakulatok (elsősorban székely határőrezredek) felszerelését és elhelyezését is. A konferencia egyik legizgalmasabb előadását Nagy József (ELTE, Phd-hallgató) Emlékezet és történelem: a második világháború Székelyföldön (1945-2011) címmel tartotta. Az előadó a székelyföldi második világháborús veteránokkal az utóbbi években készített interjúk tanulságait osztotta
