Századok – 2012

KRÓNIKA - Beszámoló a „Kisebbségek a Kárpát-medencében" címmel megtartott konferenciáról (Sárándi Tamás) I/263

KRÓNIKA BESZÁMOLÓ A KISEBBSÉGEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN CÍMMEL MEGTARTOTT KONFERENCIÁRÓL 2011. október 7-9 között Szatmárnémetiben nemzetközi tudományos konferenciára keiiilt sor a Szatmár Megyei Múzeum és a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságának közös szervezésében. A konferencia a Patrimonium határokon átnyúló Európai Uniós projekt keretében valósult meg. A konferencia átfogó címe Kisebbségek a Kárpát-medencében volt, az előadások két külön szekcióban zajlottak. Az első szekció keretében, aminek a címe Kisebbségek határhelyzetben volt, néprajzi-antropológiai előadások hangzottak el. A konferencia második, történelmi előadásokat magába foglaló szekciója a címének megfelelően A második bécsi döntés következményei. Észak- és Dél-Erdély 1940-1944 közötti történelme a jelenkori magyar és román történelem egyik vitatott korszakát igyekezett górcső alá venni. A szatmári konferencia amiatt is fontos, mert immár másodszorra állította a figyelem középpontjába a második bécsi döntés utáni eseményeket. A tavalyi évben a bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát (A második bécsi döntés, 1940. augusztus 30. Előzmények és következmények, 2010. szeptember 2-3, Szatmárnémeti) ugyancsak romániai és magyarországi szakemberek részvételével. Míg a tavalyi konferencia elsősorban a döntés körülményeit igyekezett megvilágítani (a politika, diplomácia, nemzetközi kapcsolatok megközelítéséből), addig az ez évi inkább a korszakot mutatta be különböző aspektusokból (diplomáciai, katonai, társadalmi, egyházi vonatkozásban). A konferencia témája továbbra is az úgynevezett „kényes" kérdések kategóriájába tartozik, ugyanis kétségtelen, hogy Trianon mellett ez az a téma, amely mai napig élénken foglalkoztatja mind a román, mind a magyar közvéleményt és természetesen a történészeket is. Talán ennek is köszönhetően egyre inkább a kutatás középpontjába került a korszak, s ma már legalább egy tucat történész kutatja a korszakot különböző aspektusokból. A szekció keretében 16 előadás (9 romániai és 7 magyarországi előadó) hangzott el. Ebben az évben, a korszak kutatásában már hírnevet szerzett történészek mellett (L. Balogh Béni, Cornel Grad, Hámori Péter, Pritz Pál, Szabó Péter) elsősorban fiatal, pályájuk elején lévő történészek vettek részt, akik kutatásaik középpontjába korábban tabunak számító témákat is állítottak, amit az előző generáció vagy nem tudott (forráshiány) vagy nem is akart (ideológiai okokból) kutatni. A konferenciának célja volt a kibontakozó és folyamatban lévő többsíkú kutatások állásáról egyfajta helyzetképet adni. Az előadáson minden előadó anyanyelvén mondta el előadását, a szervezők biztosították a szinkrontolmácsolást. A konferencia nyitó előadását Pritz Pál (ELTE, Budapest) tartotta A magyarkülpolitika dilemmái a második világháborúban címmel. Előadásának középpontjába a két világháború közötti magyar külpolitika kényszerpályás helyzetét állította, amikor is a kormányok nem tudtak és nem is akartak megszaba-