Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
18 BALOGH MARGIT re — meglátogathatta, Mindszenty arról beszélt neki, hogy iratait az Egyesült Államok kormányára kívánja hagyni.4 '1 Budapest szóba sem kerülhetett. De miért Washington, és miért nem Róma? König szerint azért, mert Mindszenty attól fél, hogy a hagyatékot Róma alkudozások tárgyává tenné a Kádár-rezsimmel folytatott jövőbeni tárgyalásain.45 A magyar emigráns papság részéről Zágon József pápai prelátus — egyetértésben a magyar származású, másodgenerációs Szabó János South Bend-i plébánossal — azt javasolta, hogy biztonsági okokból készítsenek mikrofilmet az iratokról a követségen; egyébként azt tartotta volna jó megoldásnak, ha a bíboros emlékiratait a római Szent István Alapítványra hagyná.4 6 Az emlékiratok iránti élénk érdeklődés láttán a követségi munkatársak átgondolták a teendőket, és arra jutottak: a legjobb pihentetni az ügyet, és nem látták értelmét azon spekulálni, mi lesz a jövőben -— feltehetően a bíboros halála után — az emlékiratokkal. Az ekkori amerikai vélemény a következőkben összegezhető: 1. Nem akarták korlátlan ideig a követségen tartani az emlékiratokat. 2. Elismerték, hogy azok a kommunista Magyarországon nem jelenhetnek meg. 3. Nem kívánták átadni azokat a magyar hatóságoknak. 4. Nem vállaltak semmiféle közvetítést az emlékiratok megjelentetése ügyében. 5. Tudtukkal a bíboros nem nevezett meg konkrét személyt, szervezetet vagy intézményt, amelyre örökségül akarná hagyni az emlékiratait. 6. A legmegfelelőbbnek azt tekintették, hogy a bíboros halála után az iratok a Vatikánba kerüljenek. 7. A magyar hatóságok az emlékiratok kérdését sosem vetették fel a tárgyalásokon.4 7 Utóbbi pont a magyar dokumentumok alapján is igazolható: az 1963-tól változó intezitású, de folyamatos magyar-szentszéki tárgyalások napirendjén a bíboros helyzete megoldandó kérdésként szerepelt, de az emlékiratokat 1971-ig nem említették egy szóval sem. Áttételesen viszont annál inkább: a magyar fél részéről megfogalmazott feltételek legsúlyosabbika — amit általában csak szilenciumként emlegetnek — egy „teljes körű garancia" volt arra, hogy Mindszenty az országhatáron kívül nem ír és nem nyilatkozik a magyar kormány politikája ellen, azaz nem válik a hidegháború eszközévé és szócsövévé. A garancia tartalma a következőkre terjedt ki: 1. A Szentszék (és nem Mind-44 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary; Budapest; Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691B, Box 4. H. E. File January-June 1969. Francis J. Meehan nagykövethelyettes 129. sz. távirati fölterjesztése Raymond E. Lisle igazgató számára a washingtoni külügyminisztériumba König bíboros látogatásának második napjáról, 1969. február 4. 45 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary; Budapest; Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691B, Box 4. H. E. File July-December 1969. Puhán nagykövet 1371. sz. távirati jelentése König bíboros Mindszenty bíborosnál tett 1969. szeptember 8-i látogatásáról, 1969. szeptember 9. 46 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State, Hungary, Budapest. Records Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691-B, Box 4. HE Files, July-December 1968. Papendorp budapesti követségi tisztviselő feljegyzése Martin Hillenbrand nagykövetnek, 1968. november 26. 47 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State, Hungary, Budapest. Records Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691-B, Box 4. HE Files, July-December 1968. Raymond Everett Lisle, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Európa Ügyek Hivatala igazgatójának levele Martin Hillenbrand budapesti amerikai nagykövetnek, 1968. december 6.
