Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
164 SZÉCHENYI ÁGNES nak szolgáltatott elégtételt, leválasztva az ideológiákat és képviselőiket az 1919-es eszmékről és eseményekről. Az 1914-es (és rejtetten persze az 1918-as) korszakhatár kijelölése önmagában politikai állásfoglalással ért fel a 60-as évek legelején. Horváth Zoltán ezen a területen úttörő volt. Hanák Péter, a monarchia és a századforduló kutatója, Litván György Jászi Oszkár monográfusa később fordult ugyanezen korszak és téma felé. A témaválasztás is saját belső politikai meghasonlásának, bizonytalanságának, tanácstalanságának kivetülése is volt. Támpontot ehhez az értelmezéshez Horváth Zoltán visszaemlékezésének az a része ad, amely Kunfi Zsigmondnak, Szende Pálnak és körének 1918/19-es vívódását írja le. Harminc-negyven évvel az események után ezek a jelenetek élesen megmaradtak Horváth Zoltán emlékezetében. Az egykori forradalmárok munkásságának felidézésével jóval megelőzte a tanult történészek ez irányú érdeklődését. A mű ma is alapmunka, közkönyvtárak örökös hiánykötete. További — nagyon kevéssé ismert — érdeme is volt Horváth Zoltánnak Károlyi jelentőségének a tankönyvekben történő elismertetésében.7 2 Horváth Zoltán rendszeres levelezésben állott Károlyi Mihálynéval. A századfordulóról írott könyvét megküldte az „elnökasszonynak", aki köszönőlevelében az első otthonról érkező örömteli híradásnak nevezte a küldeményt. Néhány évvel később Horváth Zoltán írt Károlyi Mihály válogatott tanulmánykötetéről,7 3 majd még kéziratban elolvasta, véleményezte és jegyzetapparátussal látta el Károlyi Mihályné Andrássy Katinka kétkötetes visszaemlékezését.7 4 Az utolsó, Károlyinénak küldött Horváth-levelek egyike egy részletes és hosszú hibalista: a Károlyi-palotában megnyitott emlékszoba ismertetőjének és feliratainak pontatlanságait, aránytalanságait és elhazudásait írta meg az özvegynek, és közölte egyidejűleg a rendezőkkel is Horváth Zoltán. A Magyar századforduló megjelenését követő évben egy akkor fiatal amerikai kutató, David Kettler — ma a Bard College professzor emeritusa — érkezett Lukács Györgyhöz a Luchterhand Kiadó közvetítésével. Kettler hívta fel a német kiadó figyelmét Horváth Zoltán könyvére, s elindult a német kiadás tervezése.75 (A kontraszt okán, és a magyar szellemi élet nézőpontjainak különbözőségét jellemzendő iktatjuk ide Sárközi Márta egy levelének a Horváth Zoltán készülő kéziratáról szóló részletét. Volt feleségét is megkérte, olvassa el a készülő munkát. Az értelmezésbe beleszámítandó, hogy Sárközi Márta mindig élesen és szellemes túlzással fogalmazott. „Elolvastam Zoltán készülő remekműve egyharmadának háromszáz oldalas kéziratát a századfordulóról, és most nem tudok aludni, hogyan mondjam meg neki tapintatosan, milyen lehetetlenségeket írt bele, anélkül, hogy elvenném a kedvét a munkától, amibe nagy buzgalommal beletemetkezett. Én ezt a címet adnám a könyvnek: »A magyar századforduló szocdem fejlődése a Síp utcai hitközség szemszögéből«.76 A pitto-72 MTA KK Ms 5331/481 és 473. 73 Horváth Zoltán: Károlyi Mihály Válogatott írásai. Kritika 3. (1965:5)1965/5. 60-62. 74 MTA KK Ms 5331/483. A kiadott kötetek nem jelzik, de a levelek bizonyossá teszik, hogy a jegyzeteket Horváth Zoltán készítette. 75 Zoltán Horváth: Die Jahrhundertwerte in Ungarn. Geschichte der zweiten Reformgeneration 1896-1914. Übertr. Géza Engl. Luchterhand - Corvina, Berlin-Spandau-Budapest: 1966. 547 1. 76 Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből. Kortárs, Bp. 2003. 88.
