Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
HORVÁTH ZOLTÁN PÁLYAKÉPE 165 reszk leírás arra utalt, hogy Horváth Zoltán a századelő progresszív mozgalmait talán túlságosan kizárólagosan kötötte a magyarországi zsidósághoz. A beszámoló jól jelzi Horváth Zoltán és Sárközi Márta markáns különbségét, amit a háború utáni folyóirat, a Válasz újraindítása is szemléltetett. A tény viszont, hogy Horváth Zoltán volt feleségét kérte előolvasónak ugyanakkor összetartozásukat is bizonyítja. Sok más szociáldemokrata barát is olvasta a kéziratot.) A másik jelentős munka 1964-ben jelent meg. A kétkötetes Teleki László első könyve egy ötszáz oldalas tudományos életrajzi monográfia, második jórészt kiadatlan forrásszövegek és dokumentumok gyűjteménye. A történész céh már előző évben befogadta a szerzőt: a kéziratot ugyanis mint kandidátusi értekezést benyújtotta az MTA Tudományos Minősítő Bizottságához, s el is nyerte a tudományos fokozatot. Opponensei Kovács Endre és Spira György voltak. (A kéziratot illetően és a megjelenést követően szoros levelezésben, intellektuális-baráti vitában volt Szabad Györggyel, beleszólt a történész és Lukács György Kossuth-vitájába.77 ) A habitusvizsgálat során elismerték működését, és engedélyezték, hogy egyetemi diploma nélkül megvédje dolgozatát. Kosáry Domokos is nagyszerűnek mondta a kétkötetes munkát. Rendszeres meghívottja lett a történészek konferenciáinak, s nem ritkán ideológiai célpontja a párt „hivatalos" történészei fórumainak. Egy ízben kérte Balogh Sándort, hívják meg arra a pártaktíva értekezletre, amelyen — előzetes tudomása szerint — „nem is egy szempontból bírálni akarja az én történetírói munkásságomat. Képzelheti, hogy nagyon is érdekel ez a kritika..."78 A Teleki-disszertációjára különös és értékes dedikációt is hozott a posta. Illyés Gyula Másokért egyedül c. drámáját ezzel az ajánlással küldte el hozzá a szerző: „Horváth Zoltánnak köszönettel a gondolatért, a segítésért, Teleki alakjának meglátásában szeretettel Illyés Gyula 1963/V 27."7 9 Illyés a népiek vezetője és idolja volt, tudott, hogy folyamatos vitában álltak. Tudása, teljesítménye — és persze nyelvtudása — komoly külföldi szakmai kapcsolatokat is hozott. A Horváth-hagyatékban megmaradt a William McCagggel folytatott levelezése is, amelyből egyértelműen látszik, ő is segített a szerző Jewish Nobles arid Geniuses in Modern Hungary (1972) című monográfiája anyaggyűjtésében, és a kiválasztott szereplők életútjának értékelésében.80 Nem jut most itt tér annak vizsgálatára, hogy milyen harcokat kellett vívnia Horváth Zoltánnak ahhoz, hogy munkái a nyilvánosság elé kerüljenek, de jelzem, hogy a Magyar századforduló története a szocialista korszak történetírásának és kiadói cenzúrájának egyik esettanulmánya lehetne. Feltétlenül megemlítendő az az irodalomtörténész és kiadói szakember, aki a nyilvánosságban egyengette Horváth Zoltán munkáit: a küzdelem nem kis részét Pók Lajos vívta meg. ' ' Horváth Zoltán: Kossuth Lajos emigrációs politikájának értékelése (Hozzászólás Lukács Lajos és Szabad György vitájához). Századok 97. (1963)154-164. Erre válaszolt Szabad György: Észrevétel Horváth Zoltán: „Kossuth Lajos emigrációs politikája" c. írására. Századok 97. (1963) 837. 78 MTA KK Ms 5331/37. 79 Központi antikvárium árverése, 2008, 159. tétel. 80 MTA KK Ms 5332/15.
