Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
158 SZÉCHENYI ÁGNES ve 1978) főszereplőjének vaksága Vészi pártiskolai élményein, saját önbecsapásán alapult. Horváth hagyatéka őrzi Vészi Endre 1948-as lelkendező leveleit, „...hasznosabban nem is tölthetném az időt", írja Vészi, aztán hogy „a Pártiskola atmoszférája teljesen hatalmába keríti az embert s óvja a kizökkenéstől", s folytatja is, „nemcsak a ténybeli ismereteket, műveltséget bővíti, hanem — s ez talán a legfontosabb — megtanít logikusan, tárgyilagosan gondolkodni, arra, hogy miként lehet módszeresen feldolgozni a problémákat".46 A példa azt akarja legalábbis átélhetővé tenni, hogy a mából nehezen érthető ideológiai azonosulás az eszmével butaság és alkalmazkodás is volt, de a korszellem és az erőszak komoly pszichológiai nyomása is. Horváth Zoltánt 1949. július 31-én tartóztatták le. A letartóztatását megelőző napon első felesége, Sárközi Márta azt tanácsolta, használja diplomata útlevelét, s hagyja el Magyarországot. Józan tanács volt, hiszen a közeli ismerősök és a Népszava-munkatársak közül sokakat letartóztattak, köztük a Szocializmus főszerkesztőjét, a Szociáldemokrata Párt ideológiai osztályának vezetőjét, Justus Pált is.47 Horváth Zoltán a leghosszabban fogvatartottak között volt, csak 1956. március 29-én szabadult, összesen 80 hónapot, egészen pontosan 2433 napot töltött a börtönben. Letartóztatásának hírére Szabó Lőrinc elégedetten írta naplójába: „H. Z. = régi, gonosz, személyes ellenségem lebukott... ő gyilkolt éveken át..."4 8 És egy másik régi barát4 9 a tényről: az ekkor már külföldön, Olaszországban élő Márai írta a naplójában róla a Rajk-per tárgyalásáról hallva: „Egy Brankov Lázár nevű jugoszláv vádlott Horváth Zoltán nevét említi; pontosabban az elnök mazsolázik a nevekkel — ha kiejtik valakinek e tárgyaláson a nevét, az már elveszett —, és megkérdi: »Horváth Zoltán is kém volt?...« Brankov készségesen bizonygatja, hogy igen. Horváth már hetek óta börtönben ül; most, hogy kimondották a nevét, nyilvánvaló, hogy elveszett. Talán eszébe jut, amit elutazás előtt ajánlottam neki: menjen el Szakasitshoz és ajánlja, hogy az első törvény, amit aláír, a halálbüntetés eltörlése legyen."5 0 Mivel vádolták Horváth Zoltánt? Külügyi kapcsolatai, utazásai okán elsősorban kémkedéssel. A megőrzött kihallgatási dokumentumok szerint a letartóztatást követő harmadik napon „Horváth azonnal, magától felvetette a jugoszláv kapcsolat kérdését és minden erejét erre a kérdésre összpontosította. A Párt-ellenes kijelentések terén azonban továbbra is tagadásra törekedett. Horváth a jugoszlávokkal való szívélyes kapcsolatot nem tagadja, ahhoz azonban ragaszkodik, hogy semmilyen hírszerzést számukra nem végzett, részükre feladatot nem teljesített. Határozottan tagadja azt is, hogy Redward-dal5 1 bármilyen kapcsolatban is állt volna. Állítása szerint csak vagy kétszer látta, ellenszenvesen viselkedtek egymás iránt s ő kérte Morgan Philips-től Redward 46 Vészi Endre levelei Horváth Zoltánhoz. PIL 782. f. 12. őe. 6-7., 9., 16-17. 47 A Népszavánál letartóztatottakról és a hónapok hangulatáról ld. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. I. m. 48 Kabdebó L.: Szabó Lőrinc „pere" i.m. 423-424. 49 Márait a pesti újságíró körökben ismerte meg a 20-as évek végén. Kapcsolatukat később tovább erősítette, hogy Horváth Zoltán második felesége kassai volt, s jól ismerték egymást családjaik is. 50 Márai Sándor. Ami a Naplóból kimaradt - 1949. Vörösváry, Toronto. 1999. 195-196. 51 F G. Redward az angol követség titkára volt.
