Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
HORVÁTH ZOLTÁN PÁLYAKÉPE 157 vette át. A szociáldemokrata párt nemzetgyűlési pótképviselővé is megtette, rövid időre aktiválták is jelölését.4 1 1947 szeptemberében a párt javasolta a külügyminiszter állandó helyettesévé történő kinevezését, ezt azonban az MKP meggátolta.4 2 A hatalmi harcok fényében és Horváth fontoskodó személyiségéből fakadó lehetséges félelemre gondolva ez megmagyarázható, de annak tükrében már kevésbé, hogy egy Ignotus Pálnak írott levelében „kryptokommunistá"-nak mondta magát. A többértelmű idézőjelet Horváth Zoltán használta. Érthetjük ezt a fordulatot ironikus idézetnek, azaz hogy őt mások kriptokommunistának gondolják. De jelentheti azt is, hogy némely tekintetben Horváth valóban közelebb állt a kommunistákhoz, mint saját pártjához. Arra viszont semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre, hogy valóban az lett volna.4 3 Külföldi utazásai során (Szakszervezeti Világkongresszus - Párizs, Szocialista Internacionálé - Zürich illetve Varsó, Szakszervezeti Világszövetség - Párizs stb.) Horváth meglehetős nemzetközi ismertségre tett szert, az ABTL-ban őrzött vizsgálati anyagában bőven beszámol találkozóról, viszont azt is tudjuk, hogy nem volt népszerű. Denis Healey, a brit Labour Party külügyi részlegének vezetője 1947. január végén Budapesten járt, ekkor is többször találkozott Horváthtal, de cseppet sem tartotta rokonszenvesnek, „neuraszténiás zsidó entellektüel"-nek mondta.44 Erős leszámoló gesztusai is azt a feltételezésünket erősítik, hogy azon zsidó származású értelmiségiek közé tartozott, akik a fasizmus és antiszemitizmus végső visszaszorításának zálogát a kommunistákban látták. Akárhogyan is, de a két munkáspárt „szövetségének" lelkes híve és előmozdítója volt. Tagja volt a két párt összekötő bizottságának, kezdeményezője és fogalmazója volt a szocdem baloldal 1947 szilveszterén megjelent nyilatkozatának, amely „döntően utat tört a fúzió felé", és ő is tette közzé a főszerkesztése alatt álló Világosságban.4 5 1948 elején egyik kezdeményezője volt a jobboldali szociáldemokraták pártból való eltávolításának. A nyári pártegyesülést követően tagja lett az új párt, az MDP Központi Vezetőségének, és átvette a Népszava felelős szerkesztői posztját. S itt most nem a nagypolitika jól ismert és hozzáférhető dokumentumait idézzük a korszak hangulatát felidézendő, hanem néhány Horváth Zoltánhoz írott baráti levelet. A levelek szerzője Vészi Endre, a Népszava szerkesztőségének tagja, Horváth Zoltán kollégája tehát. Vészi Endre munkáskörnyezetben felnőtt író volt, akit örömmel közölt a Nyugat is, a Válasz is, Szép Szó is, s akit többek között Lesznai Anna fedezett fel. Ez a sokirányú irodalmi beágyazottság sem védte meg Vészit a kommunisták önkorlátozó szemléletétől, vakhitétől. A filmként igazán nagy sikerré lett novella, az Angi Vera (1973 illet-41 1948. április 23-án hívták be mint soron következő pótképviselőt. MTA KK Ms 5330/59. 42 ÁBTL 3.1.9. V - 153821. 21. 43 Gépelt levélmásolat, aláírás nélkül. ÁBTL 2.1. V - 143386/4. III/2-c 16-20. 44 Haraszti Taylor Eva: Britain and the Hungarian Social Democrats 1945-1956, i.m. 36. A szociáldemokraták külügyi kapcsolatokat Jemnitz János tárta fel először és legalaposabban, angliai levéltári anyagokra támaszkodva: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt külpolitikai irányvonalának alakulása (1945-1948). Történelmi Szemle, 1965 (VIII) 2-3. 133-199. 45 Azon túl, hogy a nyilatkozat ellenőrizhető a Világosságban, 1967-es kihallgatásán is megemlítette politikai életrajzának ezt a momentumát. ÁBTL 3.1.9. V - 153821. 1-9.
