Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
MINDSZENTY JÓZSEF"1 BÍBOROS EMLÉKIRATAINAK TÖRTÉNETE 11 vallotta, hogy a marxizmust olyan alapossággal tanulmányozta, szinte egyetemen tudná tanítani.2 5 Ami ezekből az írásokból megmaradt — és sok megmaradt —, azokat a Mindszenty Alapítvány Levéltára őrzi, de máig rendezetlenül és összekeverve.2 6 A több kötetre rúgó kéziratok összessége — köztük az említett nagyszabású történeti munkája, amit helyenként ő maga összefoglalóan csak mint emlékiratait (értelmezésünkben: életművét) említ — roppant fontos volt Mindszentynek, és követségi tartózkodásának végéhez közeledvén nyomatékosan ragaszkodott azok biztonságba helyezéséhez, nem kis problémát okozva ezzel. A világnak 1956 ősze után még közel két évtizedet kellett várnia, mire kézbe vehette Mindszenty bíboros visszaemlékezéseit, de a követségi másfél évtized is bővelkedik a kiadással kapcsolatos fordulatokban. Nem sokkal azután, hogy 1957 májusában nem engedélyezték a kiadás előkészítését, a State Department Mindszentynek Amerikában élő unokaöccsétől hírt kapott: előkészületek történtek arra, hogy egy budapesti diplomata kicsempéssze a bíboros emlékiratait. Az informátor szerint az érintett személy vagy olasz, vagy svájci, és a diplomatának a fáradozása fejében 15 ezer dollár jár. A minisztériumi gépezet mozgásba lendült, s bár a tisztviselők tamáskodtak, hogy bármelyik budapesti diplomata ilyen ügybe bonyolódna, mindazonáltal semmit nem óhajtottak kockáztatni, mert ha az emlékiratok bármilyen úton-módon eljutnának a külvilágba, a minisztérium már nem tudná megakadályozni a megjelentetést, és annak a két ország kapcsolatára nézve, sőt azon is túlmutató, komoly következményei lehetnének. Ezért az a döntés született, hogy a bíboros csak a követség munkatársának jelenlétében fogadhat látogatót, négyszemközt nem.27 Spencer Barnes budapesti ügyvivő — aki mellesleg meglehetősen egysíkúnak tartotta a bíboros gondolkodását — kételkedett abban, hogy bármilyen „előkészületeket tettek volna" az emlékiratok kicsempészésére. „Nehéz kitalálni, hogy milyen olasz vagy svájci lehet bevonva, és a vendégünk jól el volt szigetelve a kapcsolatoktól. Mindazonáltal, lehet benne valami, mert nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, úgyhogy megtesszük a javasolt — és más — óvintézkedéseket."28 Mindszenty József levele Christian A. Herter amerikai külügyminiszterhez, 1960. június 9. Gépelt, autográf. Szövegét lásd Somorjai Ádám: Mindszenty bíboros követségi levelei i. m. 105., angolul 518. 25 MAL 061/b. dosszié, „írások a depositióval kapcsolatban, 1." Gépelt szöveg lapjai Mindszenty javításaival, 1972. július 8. 17-20. oldaljelzés. 26 A külügyminiszternek írt levélben említett Bolsevik arcképek című tanulmányt azonosnak tekintjük a Mindszenty Alapítvány Levéltárában (a továbbiakban: MAL) 501-es számot viselő dossziéban, rendezetlenül található „Arcképek a materialista talajon (Marx, Lenin, Stalin stb.)" című, VII. sorszámot viselő kézirattal. Ugyanitt őrzik a „VIII. Bűnök a rendszerben, a rendszer a bűnökben", és a „IX. A bolsevista erkölcs" című, további két gépelt kéziratot is. Feltehetően mindhárom a többkötetesre (hol négy-ötre, hol tizenkettőre) tervezett életmű része, annak egyfajta erkölcsi-történeti-statisztikai kitekintése, magyarázata is lehetett eredetileg. 27 NARA RG 59. General Records of the Department of State, Bureau of European Affairs, Office of Eastern European Affairs. Records relating to Hungary, 1941-1977. Entry A-H5577), Lot 75 D 45, Box 11. Refuge Part IV 1962. James S. Sutteriin, a külügyminisztérium Kelet-európai Ügyek Hivatala magyar referensének levele Spencer Barnes ideiglenes ügyvivőnek. Dátum kézírással: kb. 1957. június 5. 28 NARA RG 59. General Records of the Department of State, Bureau of European Affairs, Office of Eastern European Affairs. Records relating to Hungary, 1941-1977. Entry A-K5577), Lot 75 D 45, Box 11. Refuge Part IV 1962. M. Spencer Barnes ideiglenes ügyvivő válaszlevele James S. Sutteriin részére. Amerikai követség, Budapest, 1957. június 19.
