Századok – 2012

FIGYELŐ - Diószegi István: Gondolatok Vermes Gábor könyvéről VI/1451

1464 FIGYELŐ mai Fertődön) az 1760-as években fejeződött be, s a kortársak a kastélyt egyenesen Versailles-hoz hasonlították. Nemcsak a dinasztia, hanem a barokk szellem másik támasza, a katolikus egyház sem tudta fenntartani a korábbi szertelen pompát, bár egyes püspökök, például Barkóczy Ferenc egri püspök, későbbi esztergomi prímásérsek, főleg még Egerben zavartalanul folytatta fényűző, barokk építkezési és oktatási programját. A nemesség széles tömegeinek semmiképp nem voltak meg az eszközei a barokk stílus befogadására, de zömmel a hajlandóságuk sem. A kor építészetét a kevert stílus jellemezte. A barokk inkább csak a számos stílus egyike volt. A koronázások különleges alkalmakat szolgáltattak a barokk pompára, ahogy az az emlékezetes 1790-es esemény is, amikor a korona visszatért Budára. II. József vitette oda Pozsonyból, miután visszautasította, hogy megkoronázzák, nehogy le kelljen tennie a kötelezettségekkel járó koronázási esküt. Szolgálat és ellenállás II. József már mint trónörökös, majd 1765 és 1780 között Mária Terézia társuralkodója, egyre nagyobb mértékben mutatta a türelem hiányának és az emberi kapcsolatok kezelésére való képtelenségének jeleit, ideértve anyjához való viszonyát is. Amikor már egyedül uralkodott, II. Józsefnek lehetősége nyílt megvalósítani terveit, amelyekben a központosított birodalom racionális vízióját tartotta szem előtt, ahol „a hagyomány és a szerződésben rögzített jogok semmit sem számítanak". Ezt valóban őszintén gondolta, ugyanakkor elérte, hogy „minden helyesen gondolkodó polgár ugyanilyen eltökéltséget tanúsítson." Magyarország kemény diónak bizonyult II. József számára. Az ország kormányzása egyfajta dualista elven alapult, az uralkodó és a rendek együttműködésén. Az 1781 évi türelmi rendeletet az országban örömmel fogadták, de más rendeletek, például a németnek hivatalos nyelvévé tétele 1784-ben, valamint a megyék autonómiájának eltörlése valóságos gátszakadást okozott. Erőfeszítései kudarccal végződtek és 1790-ben, röviddel halála előtt, legtöbb rendeletét visszavonta. 3. Felvilágosodás és kulturális érzékenység összehasonlító megközelítésben A felvilágosodás Hogy megértsük a felvilágosodás híveinek szerepét a 18. században fel kell tennünk néhány fontos kérdést. Mi motiválta őket, melyek voltak a gyakorlati javaslataikat kialakító feltételek és korlátok az egyes országokban? Ebben a fejezetben felvázoljuk gondolataik haszonelvű vonásait, azt amit készek és ténylegesen képesek voltak véghezvinni az illető társadalmakban. A magyar események összehasonlító történeti keretbe foglalásával igyekszünk ezeket az összefüggéseket megvilágítani.