Századok – 2012
FIGYELŐ - Diószegi István: Gondolatok Vermes Gábor könyvéről VI/1451
1460 FIGYELŐ kus egyházra. Veszprém megyében például Padányi Bíró Márton püspök működése alatt 1745 és 1762 között több mint száz templom épült, vagy nyert rekonstrukciót. Mária Terézia azzal együtt, hogy hívő lélek volt, neki látott annak, hogy az egyházakat az állam alá rendelje. Az első lépés afelé, hogy az egyházakat legalább részlegesen ellenőrzés alá vonja az volt, hogy 1780-ban felvette az „apostoli uralkodó"címet. Ezt követően egy sor rendeletet adott ki, amely csökkentette a szerzetesek és az apácák, valamint az egyházi ünnepek számát és az udvar akaratától tette függővé az egyházi rendeletek kiadását. II. József még ennél is tovább ment, nevét kölcsönözve saját és mások Jozefinista" egyházpolitikájának. A helytartótanácson belül felállította az úgynevezett egyházügyi bizottságot (az Egyházügyi Hivatal ezek szerint nem a kommunisták találmánya?), megszüntetett sok kolostort és szerzetesrendet és állami ellenőrzés alá vonta a papnevelést. II. József jó katolikusnak mondta magát és az egyház ellenőrzése alá vonásából szerzett anyagi javakat a plébániák és a hozzájuk tartozó iskolák számának növelésére fordította. Az oktatási intézmények a 18. század legnagyobb részében az egyes egyházak felügyelete alatt álltak. Amint az állam belefogott a centralizáció és a modernizáció kettős feladatába, szükségessé vált oktatni a társadalom minden rétegéből származó fiatalokat és létrehozni egy szakszerűbb és hatékonyabb hivatalnoki kart. Ezért bár az egyházi befolyás nem szűnt meg teljesen, az állami ellenőrzés hozzásegítette célok megvalósításához. E tekintetben az 1777. évi Ratio Educationis jelentette a fordulópontot. A helytartótanács oktatásügyi bizottsága kilenc tankerület fölött vette át az ellenőrzést, amelynek élén ismert és befolyásos főigazgatók álltak. Az ország egyetlen egyetemét még ugyanabban az évben Nagyszombatból Budára költöztették át, majd hét évvel később Pestre. A magyarországi oktatás megreformálását jelentő apró lépések megmutatták, mit érhetnek el a felülről jövő reformok egy olyan országban, ahol a gazdasági fejletlenség magasan fejlett társadalmi gőggel és felsőbbrendű tudattal párosul a nemesség részről. Ezzel szemben a Habsburg uralkodók Mária Teréziától kezdve az újításokat és a változásokat képviselték. Bár csak korlátozott értelemben voltak a modernitás előfutárai, az újdonságok természetéből adódóan szétfeszítették az állandóság kereteit és új horizontokat nyitottak az emberek előtt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Vermes Gábor állítása, miszerint a „Habsburg uralkodók Mária Teréziától kezdve az újítást és a változást képviselték", finomításra szorul. Ferenc császárt aligha lehet reformernek tekinteni. 2. Az egy helyben maradás öröme és gyötrelmei Állandóságtudat A külső fenyegetés, a török miatti félelem és az éles vallási ellentétek miatti aggodalom nagyban hozzájárult a magyar nemesség meggyőződéséhez, miszerint életbevágóan fontos megőriznie értékeit és hagyományos életmódját. Ennek a makacs hitnek enyhülnie kellett volna, mihelyt az élet a Habsburg-ellenes Rákóczi felkelés után visszatért a rendes kerékvágásba, mégsem ez történt.
