Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1441 és királyoktól bennek megerősíttettek, el nem vészi, arra pedig Karp úrnak szabadsága nincsen, hogy fegyvert adjon. De hiszen, így felel erre az oláh, próbálja meg a májor, tisztességgel legyen mondva, mit csinálok lelkének, de adjon csak fegyvert, mert az ördög elviszi, miért bíztatott hát minket, ha szabadsága s parancsolata nincsen, mert mindnyájan kurucok lészünk. Felelék én erre, ne beszélj haszontalanságot, mert a májor úrnak sok katonái vadnak, annak ti semmit nem árthattok, de ő erre monda: nem hogy néki ne árthatnánk, sőt ha mindnyájan kiállunk, a császárt is, ott ahol van, az ördög elviszi, mert mi eddig is csak a magyarok tökéletlenségétől féltünk, de ezeket elveszesztjük elsőbben, azután a németet számba se vesszük."88 A megyei hatóságok ugyan kemény katonai fellépést szorgalmaztak, de a katonatisztek mintha nem igazán tudták volna, hogy mi tévők legyenek, mert maga az uralkodó nem adott egyértelmű parancsot. Amikor szeptember 23-án a Kancellária azt kérte, hogy büntessék meg azokat, akik pénzért írtak össze, „a hadbiztosok több szerénységet tanúsítsanak az összeírás végrehajtásában, a Főhadiparancsnokság pedig jobb elővigyázatosságot," akkor a császár az ügyet bevégzettnek tekintette, nyomozást nem rendelt el, úgy vélve, hogy „a Főhadiparancsnokság és a károlyfehérvári hadbiztos nem hibázott többet, mint az alattvalók, akiket téveszméjük kerített hatalmába. Egyébként a felsőbbségeknek alattvalóikkal emberibb módon kell bánni, hogy ne legyenek kénytelenek állapotuk megváltoztatására."8 9 Az uralkodó tisztában volt azzal, hogy a nagyszebeni Főhadiparancsnokság felsőbb rendelet nélkül, a maga fejétől kezdte a militarizálónak vélt összeírást, sőt állítólag rosszallta is,9 0 de egyelőre nem rótta meg a helyi kezdeményezést. Maguk az erdélyi hatóságok is úgy vélték, hogy lassan elült a mozgalom, és igazában a népszámlálás volt a nagy tét, az uralkodó és a nemesség számára egyaránt. És ez elterelte a figyelmet arról, hogy közben elvetették a sárkány fogakat. Ha Kálnoky Lajos Bánffy György alkancellárhoz intézett levelét helyesen keltezte október 11-éről, akkor jól megérezte a bajt, ha elírta a hónapot, akkor jól látta, hol pattant ki az első szikra: „Ezen felzendült pártot ütött parasztság most a fő és nemes rendek, s az egész magyar nemzet és Erdélyben lévő németség ellen dühösködik, régtől fogva forralt mérgét ellenünk akarja kiönteni, de majd félő: netalám koronás királyunk ellen is feltámadván, hazánkat utolsó pusztulásra juttassa; már a király adóját sem akarják némely helyeken fizetni, az exequotorokat megkínozzák, kik az adó felszedésére kirendeltetnek. Ezen veszedelmét hazánknak okozta az az herepei conscriptio, ennek tulajdoníthatjuk mostani szerencsétlenségünköt."91 A Gubernium októberben még körmönfontan azt feszegette, hogy a népszámlálást elrendelő uralkodói parancs a lakosság nyilvántartásáról szól, ám ennek ellentmondanak a formanyomtatványnak bizonyos rovatai, amelyeket el kellene hagyni, mert „a minden újításra figyelő és nem kevésbé gyanakvó népet téves vélekedésekre késztetik". A Kancellária október 25-i feliratában támogat-88 MOL F 46 1784: 8636 89 Szilágyi F.: A Hóra-világ i. m. 45-47. 90 Szilágyi F.: A Hóra-világ i. m. 39. 91 Cluj, Arhivele Nationale, Família Bánfly, 1240. 48.
