Századok – 2012

MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421

A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1431 men die Kundmachung vorhergegangen ist, daß das Absehen hievon einzig und allein auf das allgemeine Beste, keineswegs aber auf eine Rekruten Aushebung gerichtet seye, scheint es nebst der Bestimmung u. Festsetzung der Maßregeln, die zu einer wohl angeordneten Werbbezirks Einrichtung gehören, auch noch auf die Uiberlegung der Art anzukommen, wie dem Land hierüber die Erklärung zu machen soll.) A földművesek, kézművesek, hivatalnokok, akikre az államnak szüksége van, mentesítve maradnak, viszont akik nélkülözhetők, azokkal kiegészíthetők a magyarországi és erdélyi ezredek, és a katonai szolgálat a kóborok, az idegenek és a bűnözők javulására szolgál. Ezért előnyös „a német tartományokban" kipróbált újoncozási körzetek bevezetése. A polgári hatóságok döntik el, hogy kik nélkülözhetetlenek az adózáshoz, és kiket lehet besorozni. A katonák szabadságolása a katonai vezetéstől függ, viszont ha a szabadságolt katona Erdélyből vagy Magyarországból a német örökös tartományba megy, vissza kell toloncolni, és fordítva, hasonlóképpen. Az állatösszeírás elmaradhat, de egyébként a Kancelláriától függ, hogy az örökös tartományi sajátosságokat (Specifica) miként alkalmazza.41 Ezek után érthető, hogy miután megtörtént a népszámlálás a császár „örvend az elért eredménynek. Először uralkodhatott úgy Magyarországon, mint az örökös tartományokban" - írja Marczali.4

2

Hiszen az embereket sikerült ugyanazon kategóriák szerint osztályozni, pontosabban azokba bekényszeríteni - papíron.4

3

Az általános összeírás a korlátlan hatalomba vétel gesztusa is. A „katonai jóléti állam" álma.4

4

Ennek jegyében, mint Anton Tantner hangsúlyozza: „Az összeírást gépnek (korabeli szóhasználattal: machinának) lehet tekinteni, amelynek az a feladata, hogy az »abszolutista« állam számára veszélyesnek tartott népet kiszámítható, felhasználható lakossággá alakítsa át."45 Ezt a korabeli jénai professzor úgy mondta el, hogy József a jobbágyság eltörlésével „csak szabad emberek fölött uralkodik," mert a hatalom a szeretet jótéteményeivel tud „mindent polgárt a fejedelem rabszolgájává tenni".4

6

Vas Gereben regényében elhangzott megyegyűlési beszéd pedig jól mutatja a magyar közhangulatot: II. József „mindent elkövet, hogy a nyomort, e szánandó szót, alattvalóinak életéből kitörölje. Feloldja a lélekre vetett bilincseket.... ezért nevezték el őt Európa legvilágosabban látó fejdelemének. //Se nagy ember, e világosan látó fejedelem, Magyarországon az embert állati részében tűri csak meg, gondoskodik róla, hogy jól lakjék, hogy az állatnak csontjaiból ne fogyjon az erő, tehát rendszeresen tápláltassék, mint az állat, mely a vagyona kiegészítő része, mely ép testében bizonyítja a tulajdonosnak mindenre kiható gazdasági rend-41

MOL B 2 Erdélyi Gubernium, Általános iratok 1785: 7932 42

Marczali H.: Magyarország története II. József korában i. m. II. 383. 43

Tóth Zoltán: Kísérletek a foglalkozásstatisztika társadalomtörténeti értelmezésére. Kézirat. Ezen az úton köszönöm meg a szerzőnek azt, hogy munkáját rendelkezésemre bocsátotta. 44 Anton Tantner. Die Quellen der Konskription. Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert). Szerk. Josef Pauser, Martin Scheutz, Thomas Winkelbauer. München, 2004. 203. www. homepage.univie.ac.at/...tantner/publikationen/Tantner_QuellenderKonskription.pdf letöltés: 2011. április 27) 45 Tantner. Ordnung i. m. 199. 46 [David Christoph Seybold:] Joseph der Zweite. Leipzig, 1786. 76.