Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401
1410 GÁNGÓ GÁBOR Eötvös Dénes Borsodban is megpróbálta minden eszközzel menteni a menthetőt. Igényt tartott a tarjáni, sályi és vattai jószágra8 4 , és ezért ,,a' Megyebeli Javakon lévő fundus instructusnak [beruházásoknak] célba vett el adatása eránt" Bükk Zsigmonddal szemben „megintetéssel" élt.8 5 Továbbá Gencsy László főszolgabírót és csődgondonokot Máry Pál, Ullmann Móric meghatalmazottja (aki Eötvös Dénes meghatalmazottja is volt korábban) erőszakkal akadályozta munkája végzésében, ezért a főszolgabíró karhatalmat kért.8 6 Dénes ezen kívül ezernyi apró dologban pereskedett.8 7 Kísérletet tett arra is, hogy az ingóságokat a megyénél perelje vissza - az persze a csődperhez utalta a folyamodványt.8 8 Felsőpulyai Bükk Zsigmond csődgondnok nem hagyta magát. Ellenkezőleg, zokon vette az Eötvös Dénes általi „megintetést", és „ellentmondása" keretében kitálalt. Előadta a megye nyilvánossága előtt a maga kerek elbeszélését a történtekről. Tőle tudhatjuk így meg, első kézből, miféle üzelmek folytak a csődper során. Bükk Zsigmond az 1841 Kisasszony havi katasztrofális betáblázások áradatából kiemelte a gyenge láncszemet - a Hirschl Mózes és fia nagykereskedők négy váltóját, melyekkel az volt a bökkenő, hogy még nem jártak le. Csupán 1842-ben és 1843-ban lettek volna esedékesek. Ifjabb Ignác e váltókkal 41.250 ezüst forintot ígért Hirschlnek: „tudom", így a csődbiztos, „hogy ezen 's még más 10.000 ezüst froknak fizetését Báró Lilien Anna asszony Eö Excelentiája, úgyszinte Báró Eötvös Jósef és Dénes Urak in soledem expromissori [egyetemleges kezesi] mineműségükben dto 9ae Mártii 1841 fel válalták". Mivel a váltók nem jártak még le, így a Hirschllel való egyezkedésre nem volt oka a családnak. A báró adóssága több mint hétszázezer forint volt - minden hitelező tudta, hogy ennek csak a töredékéhez jut hozzá, ha hozzájut. Ergo ha a báró valamit meg akart volna menteni, akkor nem Hirschllel kellett volna egyezkednie (akinek még le nem járt váltók voltak csak a kezében), hanem minél előbb a saját, jól felfogott érdekében csődöt kellett volna jelentenie. Miért egyezkedett mégis vele? Bükk arra a következtetésre jutott, hogy Hirschl uzsorakölcsönt adott a bárónak: Ullmann Móric közbelépése „és be szállása olvasztá le az uzsorát". ,,[M]iután a' Hirsli részére Báró Eötvös Jósef és Dénes expromissori kielégítést követeltek, áról hogy a' bukott Báró Úr Csődi Hitelezőivel, mi történend, Hirslinek azért lévén kevés gondja önnön ki elégítetéséről pedig még kevesebb aggodalma, mivel ha bár a' bukott Ház kitünö lelkületű sarjadéka Báró Eötvös Jósef Úrnak semmi meg nem [!] mentett vagyona nem jutott is, annak másik csemetéje a' magát kötelezett Báró Eötvös Dénes Úrnak Nagy Anyai Testamentom mellett birt szép értéke vólt — mind ezeket tudván, a' józan egyben vetés útján azt kell hinnem, hogy ezen Testamentalis értéknek mentése vólt a Csődi hitelezők rovására tett egyesség rúgója és oka is, czélzata is, — ez igy lévén, valyon azon olly annnyira kiemelt tiszta szándék, valyon a' 84 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 2325-2326. 85 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 2506. 86 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 3392. 87 Vö. B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 3603., 4177. 88 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 4193.
