Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401
A BÁRÓ EÖTVÖS-CSALÁD BORSOD MEGYEI CSŐDPERE (1841-1847) 1411 csődi hitelezők oly annyira emlegetett boldogítása bir e' alappal? bír e' jelentőséggel". A fatális közgyűlés és a csőd bejelentése között egy hónapnyi idő maradt a család számára a cselekvésre. A csődgondnok rekonstrukciója szerint ,,a' kérdéses fundus instructust — Báró Eötvös Ignácz Úr Eö Excelentiája — Hirslinek; Hirsli pedig Báró Eötvös Dénes Úrnak egy [egyetlen] papirosra irva, 's igy rögtönözve mult Augustus 24én Pesten el adta, 's négy nappal utóbb a' helyszínén az el adási munkát ismét elölröl kezdve Báró Eötvös Ignácz Úr Eö Excelentiája Hirslinek, ez pedig Báró Eötvös Dénes Úrnak ismét el adta".89 Ezzel lezárult, a család számára kedvezőtlenül, az eljárás második szakasza. Miután világossá vált, hogy az udvar nem tudja megakadályozni a vagyonvesztést a per elodázásával, Eötvös József atyjának nyugdíja, azaz létfenntartásának biztosítása érdekében járt közben Metternich kancellárnál - sikerrel.90 1843-ban megindult a per: válaszok és viszontválaszok, észrevételek és az azokra adott észrevételek, felterjesztések és „barátságos" átiratok sorjáztak. A per két szálon futott: egyrészt a csődperben folydogált a követelések meghitelesítésének ügye, másfelől pedig zajlott a per az Eötvös Dénes által a csődtömeg alól kivenni kívánt ingó és ingatlan javak ügyeiben. Az első szakaszban a per tárgyát még csupán a csődbíróság kompetenciája képezte. Dénes vállalta magára a megbukott apa és a mindenről lemondott elsőszülött József helyett, hogy évekig tartó pereskedésbe bonyolódjék. Az 1843. január 20-i törvényszékben a megye tudomásul vette, hogy a Magyar Udvari Kancellária helyt adott Ullmann Móric (az ő szerepére később térek rá) azon folyamodásának, hogy a sajóládi birtok ingóságait még a csőd előtt megvette, azért azt vegyék ki a zár alól.9 1 Szatmár megye megírta, hogy a megyebeli Bere helységben bírt részjószágot Eötvös Ignác Máry Pálnak adta el a csőd előtt - az pedig Buday József táblabírónak és nejének. így több Eötvös-birtok a megyében nincs.9 2 Bükk Zsigmond nyomozni kezdett: bekérette Szatmárból az 1843: 204. sz. alatt említett adásvételre vonatkozó iratokat, és ugyancsak kérte Bereg megyét, dokumentálja, hogy a vásárosnaményi részjószág hogyan került Ullmann Móric tulajdonába.9 3 A Zemplén megyei mádi és a szabolcsi balsai haszonbér ügyében járjanak el a megyék, úgyszintén Eötvös Ignác adja át a Fejér megyei puszta-szalatnai rész és a debreceni ház bérbeadásáról szóló papírokat.9 4 1843 elején Eötvös Dénes újra minden ingóság zár alóli feloldását kérte,95 melyre az első felelet így hangzott: nyújtsa be ezeknek jegyzékét mielőbb.96 Azaz Dénest arra akarták rávenni, hogy maga készítsen teljes lajstromot az in-89 B-A-Z. m. Lt. rv 501/a. 1842. 2506. 90 Vö. Gergely András: Liberalizmus és nemzet. Eötvös József és a Habsburgok az 1840-es években. Világosság 31. 1990/1. 1-8. 2. 91 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 203. 92 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 204. 93 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 205. 94 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 206. 95 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 207. 96 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1600-1601.
