Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Hahner Péter: Talleyrand, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés képviselője (1789-1791) VI/1339
1354 HAHNER PÉTER Talleyrand nem kedvelte a humortalan és nagyképű Sieyèst, akiről így írt emlékirataiban: „Amit elvnek nevez, ércjogarrá válik a kezében, és nem enged sem a természet tökéletlenségének, sem az emberi gyengeségnek. Azt, hogy az érzékenység erényekhez vezethet vagy hibákat okozhat, egyaránt nem veszi figyelembe. Ha egyszer állást foglalt, semmilyen érzelem sem állíthatja meg. Az emberek csak mozgatandó sakkfigurák a szemében, szellemét lefoglalják, de semmit sem jelentenek a szíve számára. Ha elkészített egy alkotmányt, úgy bánik az országgal, amelynek szánja, mintha az ott lakó emberek soha, semmit sem éreztek és láttak volna. "48 E jellemzésből pontosan megtudhatjuk, milyen politikusokhoz nem kívánt Talleyrand hasonlítani: a merev racionalizmus képviselőihez, akik újításaik során az észre, az elvekre és az egyenlőségre hivatkozva nem veszik figyelembe az emberi természetet, az érzelmek, a hagyományok és a történelmi múlt erejét. Vagyis Talleyrand a modern konzervativizmus értékeinek, a hagyományon, az érzelmeken, a kölcsönös engedményeken alapuló politikának, valamint az emberi természet tökéletlensége elismerésének nevében ítélte el Sieyèst, s vele együtt a francia forradalmi gondolkodásmód egyik irányzatát. A brit Edmund Burke, aki 1790-ben tette közzé a modern konzervativizmus alapművét Töprengések a francia forradalomról címmel, ugyancsak azt vetette a francia forradalom egyes híveinek a szemére, hogy teljesen megfeledkeztek az emberi természetről, s arról, hogy egy királyság alkotmánya nem számtani probléma.49 Talleyrand a sakkjátékosokhoz hasonlította Sieyèst. Az abbé egy 1789-es röpiratában valóban javaslatot tett a francia közigazgatás sakktábla-szerű rendszerének kialakítására. „Párizst központnak véve kialakítottam egy kilenc mérföld sugarú, tizennyolcszor tizennyolc mérföldes, vagyis háromszázhuszonnégy négyzetmérföldes, tökéletes négyzetet. Ez lesz egy megye területe. Ennek az első négyzetnek minden oldalán kialakítottam egy hasonló méretű másikat, és így tovább, egészen a legtávolabbi határokig. "50 Bürke tehát egyáltalán nem túlzott, amikor számtani gondolkodásmóddal vádolt egyes francia politikusokat, de Talleyrand sem, amikor Sieyés-ről megállapította, hogy „az emberek csak mozgatandó sakkfigurák a szemében ". Az abbé tervezete alighanem a legriasztóbb bizonyítéka annak a forradalmi gondolkodásmódnak, amely elvont elvekhez ragaszkodva nem hajlandó figyelembe venni a múlt örökségét. A képviselők szerencsére nem hallgattak rá, és a megyék kijelölése során figyelembe vették mind a földrajzi, mind a történelmi szempontokat. A 83 megye területét és elnevezését akkor határozták meg, amikor Talleyrand a nemzetgyűlés elnöke volt, 1790. február 16-tól 28-ig. Március 9-én Talleyrand a gyűlés elé terjesztett egy javaslatot a mértékek egységesítéséről. Nemzetközi szinten kívánta rendezni a kérdést: azt javasolta, hogy lépjenek kapcsolatba a brit parlamenttel, s dolgozzanak ki egy közös mértékrendszert. Talleyrand hallott róla, hogy John Miller brit képviselő éppen ek-48 Talleyrand, Ch.-M.: Mémoires. I. i. m. 136-137. 49 Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. Ford.: Kontler László. Bp. 1990. 153., 138. 50 Bredin, J.-D.: Sieyès i. m. 170.