Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK - Hahner Péter: Talleyrand, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés képviselője (1789-1791) VI/1339

TALLEYRAND AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉSBEN (1789-1791) 134 7 törvénykönyv reformjára és a miniszteri felelősség bevezetésére. A forradalom tartós vívmányait ma sem lehetne szabatosabban összefoglalni. Ezután felsorolta a gyűlés előtt álló feladatokat: a hadsereg, az adóztatás, az egyházügy és az oktatásügy küszöbön álló reformjait. „Franciák, lássátok hát a boldogság és dicsőség perspektíváját, amely előttetek áll!" - szónokolt Talleyrand. - „Óvakodjatok a féktelen lobbanékonyságtól, és főleg az erőszaktól tartózkodjatok, mert minden zavargás baljóslatú a szabadságra! ... Ne feledjétek a három szent szót, amelyek garantálják e határozatokat: a nemzet, a törvény, a király. A nemzet - ez ti vagytok. A törvény - ez is ti vagytok, ez a ti akaratotok. A király pedig a törvény őrzője... Franciák, támogassátok a királyotokat, a törvény iránti szent és sérthetetlen tisztelettel védelmezzétek meg boldogságát, erényeit és igazi dicsőségét! Bizonyítsátok be, hogy nem lehetnek más ellenségei, mint a szabadságnak!"4S Könnyű lenne levonni azt az elsietett megállapítást, hogy mind a király, mind Talleyrand szerepet játszott. Az uralkodó csak áltatta alattvalóit azzal, hogy elfogadja a szabadság és egyenlőség elveit, holott az előző év októberében titkos levelet írt a spanyol királynak, melyben előre tiltakozott a tőle erőszakkal kikényszeríthető engedmények ellen. Talleyrand pedig igen sok politikai rendszernek a szolgálatába áll majd az elkövetkező évek során - hogy is lehetne komolyan venni tőle a február 10-én felolvasott, fennkölt mondatokat? Csakhogy Lajos király mindössze az erőszak ellen tiltakozott, nem a régi rend visszaállítása volt a célja, hanem június 23-án meghirdetett programja, melyet e levelében is megemlített. Február 4-i beszédében is hű maradt e programjához: hangsúlyozta a végrehajtó hatalom megerősítésének, a béke és nyugalom helyreállításának szükségességét, s azt is, hogy „a kormányzat rendetlensége és a hatalmak egymással való összezavarása gyakran vak erőszakká, a legveszélyesebb és legriasztóbb zsarnoksággá fajul. "46

Vagyis a király csak bizonyos meghatározott feltételekkel volt hajlandó újra a forradalom mellé állni, s ezeket nyíltan fel is sorolta. Talleyrand pedig valóban sok kormányzatot cserben fog hagyni, s néhánynak a megbuktatásában is részt vesz majd, bizonyos elvekhez és intézményekhez azonban egész életében hűséges maradt. Ezek közé tartozott az alkotmányos monarchia, a képviseleti rendszer, a jogi egyenlőség, az intézményes modernizáció, vagyis a forradalomnak azok az eredményei, amelyeket február 10-i beszédében felsorolt. A képviselők hittek Talleyrand őszinteségében, beszédét kinyomtatták, elküldték a tartományokba, majd február 16-án megválasztották az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnökévé. Ez volt a legmagasabb kitüntetés, amelyben a gyűlés saját tagjait részesíthette. Ráadásul Sieyès abbé volt a másik jelölt, 1789 egyik legtekintélyesebb ideológusa, akit afféle orákulumnak kijáró tisztelettel vettek körül a párizsi szalonokban. Talleyrand mégis 373 szavazatot kapott, Sieyès pedig csak 125-öt. Az ekkoriban még a Hazafias Pártot támogató Jakobinus Klub is Autun püspökét támogatta.47 45 Poniatowski, M.\ Talleyrand. Les années occultées i. m. 164. 46 Louis XVI a la parole i. m. 221. 47 Jean-Denis Bredin: Sieyès. La clé de la Révolution française. Paris, 1988. 182.