Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
FŐRENDIHÁZI REFORM MAGYARORSZÁGON 1885-BEN 1315 Megszűnne a főispánok felsőházi tagsága is, hiszen a főispánok nem függetlenek a kormányhatalomtól, s a mindenkori parlamenti többségtől, az ő szerepüktől a felsőház „kritikai" funkciójának betöltését várni nem lehet. Bekerülnének viszont a házba a bírói kar egyes vezetői és kiváló tagjai, mert hiszen az 1867 utáni új jogrend viszonyai között a bírák nem lehetnek országgyűlési képviselők, s egyfelől a bírói karban ez mellőzöttségi érzést szül, másfelől a főrendiházban való politizálás révén kialakulhatna a bírák körében is bizonyos politikai érzék és tapasztalat, amelyre a magyar államnak szüksége lehet. A Szilágyi-féle javaslat felruházta volna a főrendiházat a törvény kezdeményezési joggal is, de kivonta volna ebből az adókat, az újoncügyet és, ami a legfontosabb, a Magyarország és Ausztria közötti viszony ügyeit. Végül a megalkotandó új második kamara nevéül a „felsőház"-at javasolta a főrendiház helyett. A tervezetek közül egyik sem jutott el a minisztertanácsi tárgyalásig. 1874 végén Bittó István miniszterelnök azt a kijelentést tette, hogy „a vonatkozó törvényjavaslat tervezete már készen van, és csak a miniszteri tanács tárgyalását, illetve felülvizsgálatát igényli",3 8 erre azonban az államháztartás rendezésével kapcsolatos feladatok miatt végül nem került sor. 1875 júniusában a Wenckheim-kormány újabb törvényjavaslat készíttetését határozta el, azonban ez úgy látszik nem készült el, mert 1876 őszén a minisztertanács ülésén ismét mint a következő országgyűlés munkarendjének részéről volt szó az elkészítendő főrendiházi törvényjavaslatról.3 9 Tisza Kálmán 1878 végén úgy nyilatkozott, hogy a főrendiház átalakítása „igen sok komoly megfontolást igényelő" feladat, amelynek megoldása még éveket vesz igénybe.4 0 Az 1881-es választások alkalmával Debrecenben elmondott beszédében Tisza Kálmán ismét hangsúlyozta a főrendiházi reform sürgősségét. De a Mérsékelt Ellenzék szintén elsőrendű fontosságú kérdésnek minősítette választási agitációjában a főrendiház reformját, a kormánytól függő elemek helyett független tényezőkből való megalkotását.4 1 A király pedig trónbeszédében, mellyel 1881 szeptember 28-án megnyitotta az országgyűlést, ismét felhívta a képviselőházat a főrendiházi reform megalkotására.4 2 A főrendiház a trónbeszédre adott válaszfeliratában készségesnek mutatkozott a reformok megalkotásában közreműködni, s elismerte, hogy jelenlegi formájában a főrendiház nem alkalmas a törvényhozás munkájában való hatékony részvételre. Mindamellett a főrendek kifejezték azon igényüket, hogy a reform a történeti joggal való szakítás nélkül menjen végbe.43 Erezte a kérdés sürgető voltát a Magyar Tudományos Akadémia is, amely az ún. Sztrokay-díj keretében pályázatot írt ki olyan mű megírására, amely megtárgyalná: „A felsőházi intézmény fejlődését, annak viszonyát a társadalom szer-38 Az 1872-dik évi szeptember hó 1-jére kihirdetett országgyűlés főrendi házának naplója. Szerk. Maszák Húgó (Bp.) 1875. 115. országos gyűlés (1874. nov. 30.), III. köt. 36. 39 MOL Digit-Archiv MT. Jkv. 1875. jún. 17., 1875. aug. 14., 1876. szept. 16. 40 Az 1878. évi október 19-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Szerk. R Szathmáry Károly (Bp.) 1879-31. országos ülés (1978. dec. 7.), II: köt., 55. 41 Pesti Napló, 1881. jún. 19.: Szilágyi Dezső a politikai helyzetről 42 Az 1881-84-es Országgyűlés képviselőházának irományai. Bp. 1881. I. köt. 3-4. 43 Az 1881. évi szeptember hó 24-ére hirdetett Országgyűlés Főrendi Házának Irományai I. köt. 1882. 16. sz. 37-38.
