Századok – 2012

TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293

1306 S ZALAI MIKLÓS csolódott Széchenyi István is. A felsőtábla 1844 október 3-i ülésén, amikor ere­detileg a vita a szabad királyi városok jogairól folyt, de hamarosan átcsapott a két tábla közötti viszony kérdésére, gróf Pálffy József ostorozta a „haza érdeke­it semmibe vevő" mágnásokat", s odáig ment, hogy „más nem maradhat hátra, mint az: a csecsemős gyermekbe oltani ezen tábla (ti. a felső) iránti idegenséget, és ezen táblának eltörlésére minden módon agitálni." Ekkor szólalt fel Széche­nyi, és kifejtette: „ha mi egy compact nemzet volnánk, melytől, számát és geo­graphiai helyzetét tekintve, bizonyos kifejlődést nemzetiség tekintetében az ember várhatna, nem átallom kinyilatkoztatni, mint azt már többször tevém, hogy én Magyarországnak status quo-ját igen émelgősnek találom: mert itt az egyoldalú privilégiumokat, elszigeteléseket, lenézetését egyik rendnek a másik­tól stb. szivemből gyűlölöm..." csakhogy „Mi oly körülmények között vagyunk, miszerint most a magyarság egyenesen a nemességgel és a főnemességel van összekötve, és valljuk meg, hogy itt minden democratia egyenesen csorbát üt a nemzetiségen."26 Vagyis Széchenyi úgy vélte — s ez az érv vissza fog térni az 1867 utáni vitákban is — hogy az arisztokrácia politikai szerepe a magyar ál­lameszme egyik védőbástyája a soknemzetiségű Magyarországon. Széchenyi­nek válaszolva Zay Károly gróf, Kossuth híve kijelentette: a történelem tanúsá­ga szerint a magyar nemzeteszmét „a szegény református prédikátorok és a bocskoros nemes ember", nem pedig a főnemesség tartotta fenn. (A vita annyi­ra felzaklatta a „legnagyobb magyar"-t, hogy Zay szavai közben elájult.)27 A felsőtábla kérdése 1848-49-ben Az 1848-as áprilisi törvényekkel a magyar államiság és alkotmány alapve­tően átalakult: a rendi alkotmány helyett a népképviseleten alapuló polgári ál­lam jött létre. Ámde az áprilisi törvények a felsőtábla szerkezetét érintetlenül hagyták, az csak annyiban módosult, hogy — az Erdéllyel való unió miatt — ki­maradtak belőle az erdélyi országgyűlés királyi hivatalos tagjai (kivéve a királyi kormányszék, ítélőtábla tagjait és a katonai egyéneket). Ezenkívül megszűnt az absentium ablegatusság, a helyettes követek állíthatósága. Az áprilisi törvé­nyekben a „főrendi tábla" és a „felsőtábla" mellett megjelenik már — a képvi­selőházzal szembeállítva — a modernebb „felsőház" kifejezés is. A törvény értelmében a két kamara egyenrangú volt. Ámde — mint azt már az 1848-as márciusi események megmutatták — a közvéleménnyel, a nép­akarat hullámaival a konzervatív főrendek nem tudtak szembeszegülni. Az, hc gy a főrendi tábla — miután a reformkorban oly konokul szegült ellene az al­sótábla minden reformkezdeményezésének — most a reálpolitikai helyzet, az európai és magyar forradalmi hullám hatására készséggel elfogadta a reformo­kat, tovább csökkentette a felső kamara presztízsét a közvélemény szemében.2 8 26 Gróf Széchenyi István beszédei. Szerk. Zichy Antal. Gróf Széchenyi István Munkái. Bp. 1887. 357. 27 Lackó Mihály. Széchenyi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok. Bp. 2001. 27-42. 28 Csengery Antal: A magyar főrendiház. Csengery Antal Összegyűjtött Munkái, Negyedik Kö­tet, Publicistái dolgozatok és beszédek. Bp. 1884. 46.

Next

/
Thumbnails
Contents