Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
FŐRENDIHÁZI REFORM MAGYARORSZÁGON 1885-BEN 1297 A további jogfejlődés során a felsőtábla szervezete már csak annyiban változott, hogy a török kiűzése után összeült 1687-es országgyűlés kimondta, hogy a felsőtábla elnöke mindig a nádor, valamint pontosan meghatározta azoknak a zászlósuraknak, illetve országos főméltóságoknak a körét és ülésrendjét, akik a főpapokon és a főnemeseken kívül még a felsőtábla tagjai.1 6 Ebben a török kiűzése után átalakult hatalmi viszonyok között a lipóti abszolutizmushoz „igazodó", a magyar alkotmányossághoz csak felemásan, engedményekkel ragaszkodó magyar főnemességnek és a közülük kikerült főméltóságoknak tett gesztust kell látnunk. A felsőtábla szellemisége, a nemzeti közvélemény (gyakorlatilag a nemesség) egészéhez való viszonya azonban sokat változott. Ugyanis a török kiűzését majd a Rákóczi-szabadságharcot követően a magyar főnemesség egyrészt idegenekkel (az ún. indigénákkal, a Habsburgok által szolgálataik jutalmaként Magyarországon birtokot kapott osztrák és cseh nemesekkel) töltődött fel, másrészt a török uralom alatti közhatalmi és katonai funkciói eltűntek, s egyre inkább a franciához hasonló „udvari nemességgé" vált; a vármegyei nemességgel szemben az uralkodói törekvések többé-kevésbé kritikátlan kiszolgálójává.17 Elképzelések a felsőtábla reformjáról az 1790-es országgyűlésen A felsőtábla szerkezetének reformjára az igény először a II József halála utáni 1790-es országgyűlésen merült fel. Ez az országgyűlés fogalmazta meg először a magyar történeti alkotmány eszméjét,18 ezen az országgyűlésen alakult ki először széleskörű mozgalom az ország közjogi helyzetének átfogó rendezésére. Részben ez a mozgalom a II. Józseffel szembeni nemesi ellenállás folytatódása volt, a II. József által megsértett rendi alkotmányosság helyreállítását, és az ország függetlenségének a jövőbeli hasonló, abszolutisztikus jellegű törekvésekkel szembeni jogi biztosítékokkal való körülbástyázását célozta. De ugyanakkor megjelent benne az ekkor még mérsékelt fázisában tartó francia forradalom eszméi magyarországi átültetésének, a rendi viszonyok a Felvilágosodás szellemének megfelelő megváltoztatásának törekvése is. A társadalmi szerződés gondolatát azonban a magyar nemesség a maga számára sajátította ki. Egy névtelen, azonban a megyei nemességre nagy hatást gyakorló tervezet leszögezi: az uralkodóház II: József intézkedéseivel megszegte a nemzettel kötött szerződését, ezért új szerződést kell kötni, s olyan „biztos" alkotmányt kell létrehozni, amely az udvar, a nemesség és a klérus túlkapásainak egyaránt elejét veszi. Annak megfelelően, hogy az országgyűlést domináló nemesi reformmozgalom ezeket az egymással nehezen összeegyeztethető célokat követte, több irányzat alakult ki és számos tervezet jött létre a felsőtábla reformjára nézve is. A ne-16 A nádoron kívül az országbíró, a horvát bán, a tárnokmester, a pozsonyi gróf és a két koronaőr, valamint az összes főispánok. 1687. országgyűlés X. tc. Magyar Törvénytár IV köt. Bp. 1900. 341. 17 Schlett: A politikai... i. m. 275. 18 A magyarság az 1790-es reformmozgalmakig magát az „alkotmány" szót sem ismerte a mai értelemben, korábban a jogban és a közgondolkodásban csak az „ország törvényei" léteztek. Vö. Marczali Henrik: 1790-es alkotmánytervezetek. Budapesti Szemle, 1906. 125. k. 393—422.
