Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Europäische Aufklärung zwischen Wien und Triest. Die Tagebücher des Gouverneurs Karl Graf Zinzendorf 1776-1782. (Ism.: Kulcsár Krisztina) V/1257

TÖRTÉNETI IRODALOM 1259 projekt Zinzendorf). Mivel a naplók teljes szövegkiadása hatalmas feladat, sőt ténylegesen megvalósíthatatlannak tűnik, a kutatócsoport célja a részleges közlés, elsősorban az utazásokra koncentrálva. Kivételt képez ez alól a trieszti kormányzóság időszaka, amely a jelen ismertetésben tárgyalt négy kötetben teljes egészében került publikálásra. Ezek az évek ugyanis kompakt egységet alkotnak, és bár a gróf nem tartózkodott egyvégtében Triesztben, de a feladatok, az élmények mégis e városhoz kötik, így bárminemű válogatás csökkenthétté volna a szövegközlés értékét és érthetőségét. Nem egy gazdaságpolitikai reform bevezetése összefügg például Mária Terézia vagy II. József előtti bécsi audienciájának eredményével. A korszak bel- és külpolitikája és a kortársaknak az ezekről alkotott véleménye, a Triesztben megkezdett vagy folyatott eszmecserék esetenként ugyanígy a bécsi szalonokban, nemesi palotákban tett látogatásai révén foghatók meg. A részleges közlés így csonka, torz képet nyújtott volna a trieszti kormányzóság időszakáról. A négy kötetből az első egy csaknem 220 oldalas önálló tanulmány, amely nem forráskiadást tartalmaz, hanem Grete Klingenstein bemutatását a vállalkozásról, annak történetéről. E rész tájékoztatja az olvasót Zinzendorf karrierjéről és trieszti kormányzói kinevezésének részleteiről, a trieszti környezetről, hogy a naplók bejegyzései könnyebben lokalizálhatok legyenek. Klingenstein bőséges számú példával illusztrálja a közölt naplókban található ismereteket. Bemutatja például a kormányzó napi menetrendjét Triesztben és külön részben a bécsi tartózkodások napi rendszerét. Zinzendorf életének e szakaszában fontos állomásokat jelentett nem csupán az állandó ingázás a császárváros és hivatali helye között, hanem a közeli területek (Isztria, Zengg, Velence stb.) beutazása, meglátogatása vagy éppen karintiai nyaralása. Klingenstein e helyszínek jellemzésekor minden esetben visszanyúl a gróf korábbi, hivatali utazásainak forrásanyagára (naplókra, illetőleg hivatalos iratokra), és ezekkel szembeállítva értékeli a gazdaságpolitikus már kiforrott nézeteit és meglátásait. A kötet utolsó tematikus egysége Zinzendorf visszahívásának okaival, a bécsi utazással, valamint a bécsi tartózkodások jellemzésével és értékelésével foglalkozik. E kötetet részletes bibliográfia zárja, a kiadatlan forrásokat és térképeket (219-221.) a felhasznált szakirodalom terjedelmes listája követi (222-300., amely azonban a magyar szerzőktől csak az idegen nyelven elérhető műveket sorolja fel). A kötet végén a gróf életrajzi adatai és az igényesen összeválogatott színes illusztrációk, térképek címei, magyarázatai és lelőhelyeik találhatók, így például a grófról készült metszeten kívül bécsi és trieszti városrészekről, továbbá egy külön e kötetre vonatkozó személy- és helynévmutató kapott helyet. A kiadvány második és harmadik kötete jelenti magát a tulajdonképpeni szövegkiadást. Az első rész 1776. május 31-ével, Zinzendorf elutazásával kezdődik, és 1778. december 31-ével ér véget (1-342. oldal), míg a második rész 1779. január l-jével indul és Zinzendorf végleges bécsi megérkezésének dátumával, 1782. február 11-ével zárul (343-981. oldal). A forráskiadás elején részletes leírás és magyarázat olvasható a szövegközlés kritériumairól. A kiadók, Eva Faber és Antonio Trampus' ugyanis nem a betűhív közlés mellett döntöttek, hanem a legtöbb esetben a mai helyesíráshoz és a mai francia nyelvhez alakították a bejegyzéseket: nagybetűkkel kezdték a személy- és helyneveket, valamint a mondatokat, egységesítették a francia accent-eket, a kötőjeles szavakat, a rövidítéseket, a számok írását stb. A szövegben megtartották a hetes beosztást, ezen belül naponta közlik a bejegyzéseket, külön sorban a rendkívül értékes meteorológiai megjegyzéseket (áprilisi idő, gyakran esik; folytonos eső, márciusi sirokkó; nagyon szép nap, a vihar felfrissítette a levegőt stb.). Az esztendők végén felsorolásszerűen megtalálhatók Zinzendorf napi listái is elküldött és érkezett leveleiről. Bármennyire is értékes lenne ezen leveleknek utánajárni, a kiadók ezt a kutatómunkát nem vállalták, nem vállalhatták fel. E jegyzékek és a naplóbejegyzések azonban más irányú kutatásoknak is kiindulópontjai lehetnek, például a manapság oly divatosnak számító kapcsolatháló-elemzésnek, vagy a gróf fennmaradt leveleinek segítségével egy Dera^e/i-kutatásnak. A negyedik kötet önmagában is megállná a helyét, mint egy 18. századi kézikönyv. 663 oldalán több mint 12 000 tétel található, Aachentől Zypernig, de a kötet nem csupán személy- és helynévmutató. Újságok, könyvek, színdarabok, operák címein, politikai, gazdasági, egyházi intézmények nevein kívül számos ipari, művészeti, vallási, hajózási kifejezést, korabeli szakszókincset tartalmaz. A kézikönyv jelleget azért is fontos kiemelni, mert a mutató nem csupán a szövegközlés oldalszámára utal, hanem részletes magyarázatok is olvashatók például az egyes személyek karrierjéről, családi kapcsolatairól, egy-egy település közigazgatási beosztásának változásáról stb. Ezen adatokat Faber és Trampus már kiadott segédkönyvek, lexikonok, életrajzi lexikonok alapján állították össze, de segítségükre voltak szakértők, történészek is. Külön levéltári kutatások e tárgykörben nem folytak, nem folyhattak, az összegyűjtött alapadatok mégis hihetetlen bőséges tárházát nyújtják a 18. század vége személyi, kulturális és politikai viszonyainak. E kötetben kaptak helyet a Zinzendorf grófok leszármazási táblái is.