Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Europäische Aufklärung zwischen Wien und Triest. Die Tagebücher des Gouverneurs Karl Graf Zinzendorf 1776-1782. (Ism.: Kulcsár Krisztina) V/1257

1258 TÖRTÉNETI IRODALOM zott: a bécsi udvar kiküldetésében felmérte a korabeli európai államoknak és a Habsburg Monarchia országainak és tartományainak gazdasági helyzetét és potenciálját, ipari és mezőgazdasági lehetőségeiket és erejüket. Szakértő, „szaktudósító" volt. Élményeit naplóiból, míg gazdasági szakértelmét, nézeteit leginkább hivatalos jelentéseiből ismerhetjük meg. Ezeket utazásai végeztével készítette el, többször külön részben tárgyalva az egyes területeket, városokat és a különféle aspektusokat. Mária Terézia felkérésére 1772 februárjában összeállított feljegyzésében a számadatokat olvasva már-már elképesztő a gróf grafomániája és munkabírása: addigi alkalmazásának nyolc éve alatt 84 nagy jelentést készített. 31 relációt írt a Svájcban és a Német-római Birodalomban tett utazása során, 19-et itáliai (szardíniai, máltai stb.), tizenkettőt portugáliai és spanyolországi tartózkodása után. Franciaországról öt jelentést fogalmazott meg, nagy-britanniai látogatásáról tízet nyújtott be az uralkodónőnek. Az Osztrák Németalföld és a belső-ausztriai területek állapotáról összesen hét relációt vetett papírra. Ezek főként a gazdaság, az ipar, a szárazföldi és tengeri kereskedelem, a közlekedés számos kérdését tárgyalták. Zinzendorf naplóit, gazdasági elveit, a szabad kereskedelemről vallott nézeteit Magyarországról Eckhart Ferenc, majd József nádor kapcsán Domanovszky Sándor használta és ismertette [Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Mária Terézia korában. Bp. 1922. 63., 262-269., 283-284.: 60. jegyzet; Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1935. 4. köt. 571., 622.; Domanovszky Sándor: József nádor élete. 1/1-2. köt. Bp. 1944. 69.: 37. jegyzet]. Az 1940-es éveket követően H. Balázs Éva volt az, aki ismét használta Zinzendorf naplóit és iratait, valamint igyekezett őt megismertetni a magyar történettudománnyal. 1963. évi első bécsi kutatásának eredményeként mikrofilmre vették a gróf hagyatékából azt a naplókötetet, amelyben a magyarországi, erdélyi és délvidéki látogatás feljegyzései olvashatók, majd 1975-ben így foglalta össze a gazdasági szakember ismertségének okát: „Zinzendorf [...] leszögezte, Magyarország kötelezettségeit 2 millió forinttal túl is teljesíti, a leggazdagabb, legjobb helyzetben levő Csehországnál is nagyobb terhet visel. E korrekt kimutatásért Zinzendorf megkapta a magyar történetírás csöndes köszönetét. De tevékenységét, Magyarországon szerzett ismereteinek körülményeit, azok mélységét, itteni személyes kapcsolatait eddig még nem kutatták." [H. Balázs Éva: A francia-magyar kapcsolatok egy rendhagyó fejezete. A fiziokrata tanok útja Magyarországra. In: „Sorsotok előre nézzétek". A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Szerk. Köpeczi Béla - Sziklay László. Bp. 1975. 147. és Uő: Karl von Zinzendorf et ses relations avec la Hongrie à l'époque de l'absolutisme éclairé. In: Etudes Historiques Hongroises. I—II. Bp. 1975. I. 449-468.] A professzorasszony Zinzendorf magyarországi utazását több alkalommal is szakdolgozati témának adta ki történelem-francia szakos hallgatóknak: 1971-ben Havas Judit (Zinzendorf Károly osztrák államtanácsos magyarországi körutazása címmel), 1985-ben Varga Margit (Magyarország 1772-ben egy osztrák államminiszter szemével. Gróf Karl von Zinzendorf naplója címmel) nyújtotta be hozzá diplomamunkáját. Még 90. születésnapjához közeledve is vállalt diákot (Benjamin Landais) e témában. Mindezen törekvései ellenére a gróf a mai napig is szinte ismeretlen a magyar kutatók előtt. De sokáig hasonló volt a helyzet Ausztriában is. Zinzendorfot és naplóit az 1900-as évek elején a zenetörténészek, a Mozart-, Haydn- és Gluck-kutatók fedezték fel. Mégis a salzburgi Hans "Wagner (1921-1990) volt az, aki a naplókötetek megjelentetését tervezte. Wagner, aki később a bécsi, majd a salzburgi egyetemen professzor lett, tudatában volt annak, hogy a naplók teljes kiadása lehetetlen, ezért több kötetes válogatást tervezett belőlük, az Osztrák Tudományos Akadémia Újkori Történeti Bizottságát (Komission für Neuere Geschichte Österreichs) is erre ösztönözve [Hans Wagner-, Historische Lektüre vor der Französischen Revolution. Aus den Tagebüchern des Grafen Karl von Zinzendorf. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 71. (1963) 140.]. Az első válogatáskötet (német nyelvű fordításokkal) 1972-ben jelent meg [Hans Wagner: Wien von Maria Theresia bis zur Franzosenzeit. Aus den Tagebüchern des Grafen Karl von Zinzendorf. Wien 1972.]. Wagner 1981-ben azonban súlyosan megbetegedett, és már nem fejezhette be az előkészületben levő forráskiadást, 1990-ben elhunyt. Ez idő tájt, az 1990-es években ismét megélénkült az érdeklődés Zinzendorf iránt, a vállalkozást ismét felkarolta az Osztrák Tudományos Akadémia Újkori Történeti Bizottsága. Wagner előmunkálatai alapján 1997-ben szemelvények láttak napvilágot a gróf ifjúkori naplóiból [Kari Graf von Zinzendorf: Aus den Jugendtagebüchern 1747, 1752 bis 1763. Nach Vorarbeiten von Hans Wagner t, hrsg. u. kommentiert v. Maria Breunlich und Marieluise Mader. Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs Bd. 84. Wien-Köln-Weimar 1997]. Grete Walter-Klingenstein professzorasszony vezetésével Grazban egy osztrák, francia, belgiumi, svájci, brit, olasz és magyar történészekkel kibővített kutatócsoport alakult meg (Internationales Forschungs-