Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Király Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában V/1227
1234 KIRÁLY PÉTER mára készített beszámoló leírta az esküvői menetet, amelybe 16 trombitás, két török sípos és két lengyel sípos is tartozott.3 9 E jelentés szerint a díszebéd alatt „három rendbeli musika volt, német, magyar s czigány",40 míg egy részletes leírást hátrahagyó lengyel szemtanú, Jerzy Ballaban a bankett alatt, majd a későbbiekben is váltakozva felhangzó „olasz" és „szerb" zenéről tudósít. A bankett során „olasz" Courrantok és PaduánákJPauanák („kurranty y Padwany") hangzottak el, valamint „szerb" hősi énekek („Dumy"). Ezenkívül Ballaban „szerb" tánczenét is említ.41 Az Esterházy-beszámolóban a búcsúlakomáról azt olvashatjuk, hogy „igen vígan laktak ő na[gysá]gok Veseliny uram háta megé állatta Rigót az fejedelem két fruglással együtt, azok annira belevonták [vagyis hegedülték - K.P], fújták a bort, hogy legittasabb akkor volt ő n[agysá]ga [értsd: Wesselényi - K.P]".4 2 Az itt csak Rigóként megnevezett muzsikus a már említett Hegedűs Mihály vagy Hegedűs Rigó Mihály, hosszan szolgáló erdélyi udvar zenész, akiről Báthory Gábor idejétől fogva, 1609-től egészen 1647-ig vannak adataink. A két furulyásban talán a fejedelem valamelyik síposként megnevezett zenészét gyaníthatjuk, akiket jelenleg név szerint nem ismerünk.4 3 Az első nap ünnepségét este tánc zárta. Haller Gábor naplója szerint „az tánczoló palotában az bejövésnek rendi szerint szövetnékeknél és gyertyáknál mentek bé, melyeket fő rendek és bejárók fogtanak [...] Az táncz[tól? - K. P] felkelvén az követek azon fő emberek, kik felhozták, alá is kísírék".44 Az Esterházynak készített jelentés szerint: „más palotában mentek tánczolni, hasonló ceremóniával mint kijöttek [...] Az első tánczczal császár urunk követit kínálták, az nem tánczolt, azután az fejedelmet, az tánczolt, az ifjú fejedelmet, az is tánczolt, Veselini uramat, az is tánczolt, Barkóczi uramat, de mivel papi személy viselt, nem tánczolt; mingyárt vonták az menyasszony tánczát, négy pár tánczot osztottak, Veseliny uramnak, Forgács uramnak és két erdéli fő embernek, mikor az két ugróját eljárták, hat szövetnekes ifjú legíny állott utánok az tánczosoknak. Rákóczy Sigmond uram kézen fogván az mennyaszszonyt, az jegyzeteket írta, a mutatókat készítette Várkonyi Gábor. (Régi Magyar Történelmi Források II.) Bp. 1990. 72. 39 EOE X. 357.; Várkonyi G.: II. Rákóczy György esküvője i. m. 66.; Nagy László: A „bibliás őrálló" fejedelem. I. Rákóczi György a magyar históriában. Bp. 1984. 126. 40 EOE X. 360.; Várkonyi G.: II. Rákóczy György esküvője i. m. 70.; Nagy L.\ A „bibliás őrálló" fejedelem i. m. 127. 41 Várkonyi G.: II. Rákóczy György esküvője i. m. 31., 35., 168., 171.: „Muzyka przez caiy obiad tak Wloska iako y serbska alternating grala wloska kurranty y Padwany a Srebska wszytko Dumy [...] Muzyka Wloska y Serbska alternatim grala, kiedy zas do tanca isc, to serbska nie insza zawsze" — A Várkonyi Gábor által közölt lengyel szöveg nyilvánvaló hibáit édesapám, id. Király Péter szlavista nyelvész javaslatára korrigáltam. 42 EOE X. 361.; Várkonyi G.\ II. Rákóczy György esküvője i. m. 73.; Nagy L. : A „bibliás őrálló" fejedelem i. m. 127-128. 43 Az esküvő ideje tájáról csak két adat ismert fejedelmi síposokra: 1642. „Cathalogus [prae]bendariorfum] Curiae Ill[usstrissi]mi Do[mi]ni [...] Tran[silvan]i[ae] Anno 1642." „Egy pataky Síposnak" adott járandóság. MOL F 12, Lymbus 21. (XX/1) es.; 1643. július 14-én Kolozsvárott áthaladó fejedelmi katonák sorában dobosok, síposok és zászlótartók. Kv. szk. 1643. 24/IV 134. 44 Erdélyi történelmi adatok. Szerk. Mikó Imre. IV Kolozsvár 1862. 83-84.; Várkonyi G.: II. Rákóczy György esküvője i. m. 60.