Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Király Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában V/1227
Király Péter AZ ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAR ZENEÉLETE A KÉT RÁKÓCZI GYÖRGY KORÁBAN1 I. Rákóczi György Bethlen Gábor udvarának zeneéletéről, a nagy fejedelem kitartó igyekezetéről, hogy udvartartásával megfeleljen egy európai rangú uralkodóval szembeni elvárásoknak, viszonylag sok ismerettel rendelkezünk. A bethleni időszakot művelődéstörténetünk és zenetörténetírásunk nagyra értékeli. A rövid intermezzóval Bethlent követő két Rákóczi-fejedelem udvari zenéjének az utókor már jóval kevesebb figyelmet szentelt. Talán azért is, mert az 1630-tól 1648-ig uralkodó I. Rákóczi Györgyről a verdikt eleve negatív: „táncot, zenét nem tűrt meg s ebben papja, a hihetetlenül merev, szigorú és érzéketlen Geleji Katona is pártolta".2 Ennek a megsemmisítő értékelésnek a kialakulásában döntő szerepe volt a még Bethlen idején elkezdett, de végül már I. Rákóczi György költségén 1636-ban megjelent és a közreadó Geleji Katona István által a fejedelemnek ajánlott Öreg gradual előszavának egy részlete, amelyben Geleji Katona kifejtette a zenére vonatkozó nézeteit. Az elterjedt véleménnyel ellentétben azonban a református püspök itt megfogalmazott, és az utókor által ugyan gyakran felemlegetett, csak éppen többnyire másodkézből vett rövid idézetek alapján félreértelmezett dörgedelmei nem bármiféle zenére vonatkoztak általánosságban. Geleji Katona kemény állásfoglalása csakis a református egyházi zenét illette. Az udvari zenével kapcsolatban már mérsékelt álláspontot tanúsított: „az FEJEDELMEK palotáiban, és az vendégségekben, nem vagyunk szintén Themistoclesek, hogy az boldog üdőben el nem Szenyvedhetnők [a muzsikát]".3 A rendelkezésünkre álló forrásadatok azt mutatják, hogy I. Rákóczi György udvartartása is ilyen módon alakult. Közel két évtizednyi fejedelemsége alatt mindvégig alkalmazott udvari zenészeket, és nem is kis számban.4 Tény 1 Ez az írás a szerzőnek a magyar uralkodói udvarok zeneéletét feldolgozó könyvkéziratán alapul. A Rákócziak zenészeire vonatkozó összes forrásadatot ez a készülő munka fogja majd tartalmazni, a mostani tanulmány csak szemezget ezekből. Köszönettel tartozom Kovács Andrásnak, Papp Ágnesnek, valamint Viskolc Noéminek a szöveg átolvasásáért és segítő tanácsaikért. 2 Makkal Lászlót idézi Benkő András: Az erdélyi fejedelmi udvar zenei életéről. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest 1979. 95. 3 Geleji Katona István: Az Isten ditsoeitetesenek módjairól valo ajanlo level. In: Az keresztenyi üdvözitö hitnek egy nyomban jaro igazsagahoz inteztetett ekes rhythmusu hymnusokkal, ... megtöltetett Öreg Gradual ... Gyulafehérvár 1636. 4 Az erdélyi fejedelmi udvar számadásaival és egyéb udvartartási iratokkal csak a 17. század közepétől rendelkezünk. Zenészek konvenciói, valamint a praebendáról, vagyis az udvariaknak ki-
