Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
1210 BALOGH JUDIT Petki István egy súlytalan, ám primori rangú családot keresett a rang betöltésére, hogy csíki terveit ne zavarják meg a szék ősi urainak számító Lázárok érdekei. Damokost 1647. április 5-én nevezte ki fokirálybíróvá I. Rákóczi György.139 Tevékenysége viszonylag kisebb jelentőségű széki bírósági ügyekre terjedhetett ki.14 0 Az 1653. évi hadjárat idején katonai feladatokat is ellátott, a főkapitány távollétében ugyanis Damokos gondoskodott a határvédelemről, valamint a hadban lévőknek szállítandó élelem összeszedéséről.14 1 Noha semmit nem tehetett Petki engedélye nélkül, a tisztsége lehetőséget adott neki is jobbágyszerzésre, elsősorban az elítélt rabok büntetésből való kiváltása által.14 2 A lengyelországi hadjáratban a csíki hadban harcolt és számos székellyel együtt ő is tatár fogságba esett. A kiváltása érdekében született levélváltások nagyszerűen mutatják az ilyen rabkiváltások klientúra-alakító hatásait.14 3 Damokos Tamás jelentős birtokok elzálogosítása árán tudta összeszedni a kiváltásához szükséges összeget, és 13 évnyi fogság után térhetett csak haza.14 4 A család ennek következtében időközben elveszítette a főkirálybíróságból származott előnyöket, sőt birtokai egy részét is. (L. a Függelékben az 5. ábrát) Csíkszéken még a 17. század elején is meglehetősen kevés jobbágy volt a többi székhez képest, a csíki társadalom legnagyobb része éppen ezért továbbra is őrizte archaikus, katonáskodó jellegét, a társadalom struktúrájára pedig a szabad állapotúak túlsúlya volt jellemző. Az ősi primori családok egy része kihalt, melléjük tehetséges lófők emelkedtek fel, ám a vagyoni szint általánosságban alatta maradt még a székelyföldi átlagnak is. Az egyetlen, hatalmát századokon át megtartani képes család a már sokat emlegetett szárhegyi Lázár család volt, amely azonban megelégedett a szék feletti befolyással, és alig tett kísérleteketjelentősebb vármegyei birtokok vagy országos tisztségek megszerzésére. (L. a Függelékben a 6. ábrát) Mindezek következtében Csíkszék „szabad prédának" tűnt a környező székek felemelkedni vágyó nemesei számára, így a 16. század végétől egyre többen próbáltak itt birtokokat és jobbágyokat szerezni. Ez a folyamat Bethlen Gábor fejedelemsége alatt felgyorsult, ekkor Mikó Ferenc és Béldi Kelemen is igyekezett átterjeszkedni a szék területére. Az erőszakos terjeszkedő Béldi korai halála és a Mikó család utód nélküli kihalása után a Béldihez hasonló, zseniális szervező királyhalmi Petki István nagyszerűen használta fel családi kapcsolatait és szerzett kapcsolatrendszerét arra, hogy a Lázár István főkirálybíró halála utáni hatalmi vákuumban gyakorlatilag Csíkszék „egyeduralkodója" legyen, miként erre már utaltam. Szerepét eddig a történetírás elsősorban katonaként méltatta, pedig egészen egyedülálló karrier és hatalomkoncentráció köthető a nevéhez, ami különösen annak fényében grandiózus, hogy a szülei 139 MOL F 1, Libri regii 25. 6b-7b. 140 Endes M.: Csík-, Gyergyó-, Kászon székek i. m. 143.: 1652-ben egy gyilkosságban vizsgálódott, 1653-ban pedig Petki István főkapitány távollétében őt helyettesítve a határszélek megerősítésére utasította a széket. 141 SZOKL VI. 197. 142 SZOKL VI. 198. 143 SZOKL, passim, ill. magyarázata: Endes M.: Csík-, Gyergyó-, Kászon székek i. m. 116. 144 SZOKL IV 298.
