Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1211 szintjén még alkapitányokat sem találunk, és iskoláiról is hiányosak az ismereteink, így valószínű, hogy csupán a bethleni udvarban szokásos képzésben vett részt. Csík társadalma tehát inkább a karriert építeni kívánó székely nemesek számára volt remek terep, mint ahogyan ezt majd Apor István, még Petkinél is nagyívűbb pályája mutatja az Apafi-uralom idején és azt követően. II. Rákóczi György nem tudott semmilyen módon befolyást gyakorolni Csíkszékre, ám erre nem is törekedett. Petki István feltétlen hűsége biztosította neki azt a csíki katonai kontingenst, amelyre háborúiban szüksége volt. A modell ugyanaz volt, mint a távoli ős, dersi Petki János esetében. Rákóczi Zsigmond fejedelem ugyanis a 17. század elején teljesen dersi Petkin keresztül, az ő tanácsait követve hozott döntéseket a székelyekkel kapcsolatos ügyekben. Ugyanezt tette királyhalmi Petki István, aki csíki hatalma megszilárdítása után elsősorban országos karrierjét építette és katonai kiválósága révén bármikor képes volt mozgósítani a hagyományokat féltve őrző székely közösséget. A kora újkor társadalmi változásai összességében ezt a széket hagyták a leginkább érintetlenül, ennek köszönhető, hogy a 18. században éppen ennek a széknek a társadalma tudott a legkevésbé alkalmazkodni a változásokhoz, és nem kis mértékben ez vezetett végül a madéfalvi veszedelemhez. A jelentőségét vesztett Udvarhelyszék elitje Az eddig bemutatott változások II. Rákóczi György fejedelemsége idejére Udvarhelyszéket alakították át a legteljesebb mértékben. A 16. század második felében néhány család gyors felemelkedése révén a szék lakossága számos felkelés tanúja volt, a közös földek a kiemelkedő nemesi családok birtokába kerültek. A 17. század első harmadában azonban azok a családok, amelyek a legaktívabbak voltak az új lehetőségek megszerzése terén, és érdekes módon zömmel nem székely eredetűek voltak, többnyire fiú utód nélkül kihaltak. Ilyen volt a Kornis, a Petki, a Geréb és a Péchy család is. A megmaradó és a széki elitben megkapaszkodó famíliák viszont már ősi székely családok voltak: a vargyasi Danielek és az ábrámfalvi Ugronok. A vargyasi Daniel család Bardóc fiúszék ura volt, felemelkedésük a Kornis családhoz fűződő szoros kapcsolatuknak köszönhető. Később Dániel Mihály dersi Petki János szervitora lett, a jóvoltából pedig egy rövid ideig Háromszék kapitánya, a tiltakozás miatt azonban később csak alkapitánya lett, utóbb a szék főkirálybírája. Fiai pedig már gyermekként Bethlen Gábor udvarába kerültek, sőt a lányai is udvarhölgyek voltak, az egyik Bethlen István udvarában, a másik pedig Brandenburgi Katalin mellett. A Daniel fiúk egyike, János különösen okos, tehetséges fiatalember lehetett, hiszen Bethlen Péter tanulótársaként peregrinált, jártasságot szerzett a nyelvekben és a diplomáciában,145 és már Bethlen Gábor alatt folyamatosan szolgált követként, csakúgy, mint később I. Rákóczi György fejedelemsége idején, amiért jelentős birtokadományokat kapott Háromszékben. Ezen oklevél szövege részletesen leírja, hogy Daniel 145 Balogh J.: Székelyföldi karrierek i. m. 55.